Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:


Diptichon

  • Leltári szám:

    11193

  • Gyűjtemény:

    Ötvösgyűjtemény

  • Készítés ideje:

    16. SZÁZAD (feltehetően)

  • Készítés helye:

    Novgorod (feltehetően)

  • Anyag:
  • Technika:
  • Méretek:

    magasság: 11,2 cm
    súly: 319 g
    szélesség: 9 cm
    vastagság: 3,3 cm

A korábbi kutatás "18. századi délszláv" munkának tartotta ezt a diptichont, amely két fekete szaruból faragott, újszövetségi jeleneteket, szenteket ábrázoló, szláv feliratos táblát foglal aranyozott ezüst filigrán keretbe. A két faragvány eredetileg nem tartozhatott össze, mivel ikonográfiájuk nincs összehangolva, egyes ünnepek (pl. Feltámadás, Keresztre feszítés) mind a kettőn megtalálhatók, a képmezők mérete és a faragás stílusa is különböző.
Az ilyen kis táblákat gyakran önállóan foglalták fémkeretbe, enkolpionként, úti ikonként használták. A budapesti diptichon nem a Balkánon, hanem északi, orosz területen készülhetett, mivel a faragványok az orosz gyűjtemények hasonló - igaz, inkább fából faragott - 16. századra datált darabjaival mutatnak szoros stiláris rokonságot és ikongráfiai párhuzamokat. Az orosz gyűjteményekben található példányok között a téglalap formátum mellett kereszt alakú darabok is vannak, amelyeket ugyanígy, apró jelenetekkel díszítettek.
A szoloveckij monostorból ismert egy mellkereszt, ahol a faragvány a budapesti diptichonhoz hasonlóan csontból (valószínűleg inkább szaruból) készült, talán Novgorodban, a 16. század végén, de nem csupán az anyaga, hanem stílusa is hasonló. Az oroszföldi analógiák alapján vált indokolttá a budapesti diptichon datálásának újragondolása is, a 16. századi eredet feltételezése, amelyet a filigrán keret stílusa is megerősíthet.

A baloldali szarutábla fölső sorának középtengelyében Jézus Krisztus büsztje látható, két oldalán próféták félalakos ábrázolásaival, utóbbiak kezükben tekercset tartanak. Szláv neveik alapján balról jobbra haladva így azonosíthatók: Habakuk, Jeremiás, Dávid, Illés, majd Jézus Krisztus után Jónás, Salamon, Ezékiel és Izajás (?) zárja a sort.

Ünnepek balról jobbra: Örömhírvétel (március 25.), Jézus Krisztus születése (december 25.), Jézus bemutatása a Jeruzsálemi Templomban (február 2.), Jézus megkeresztelkedése a Jordánban (január 6.).

Ünnepek balról jobbra: Az Istenszülő bevezetése a templomba (november 21.), a Titkos (utolsó) vacsora, a Keresztre feszítés és a Föltámadás.

Ünnepek balról jobbra: Jézus Krisztus mennybemenetele, a Szentlélek leszállása, Urunk színeváltozása (augusztus 6.), az Istenszülő elszenderülése (augusztus 15.).

Jobboldali tábla:

Ünnepek balról jobbra haladva: Föltámadás, az Angyalok gyülekezete (november 8.), Keresztelő Szent János lefejezése (augusztus 29.).

Ünnepek balról jobbra haladva: Örömhírvétel (március 25.), Lábmosás, Keresztre feszítés.

Az utolsó sorban a szentek öt csoportba rendezve állnak, viseletük alapján próféták, főpapok, apostolok csoportja különíthető el.

Ruzsa György: Ikonok és pravoszláv ötvösművek. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1976. -

<< Vissza a találati listához