Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:

Keresés: Pálinkás, Béla (1880–) – 24 találat

Festő, iparművész. Cegléden született, 1898-tól a Mintarajziskola művésznövendéke volt. 1899-ben elnyerte az iskola mintázási díját. Festőnek készült, egyes adatok szerint Münchenben is tanult, Hollósy Simon magániskolájában. 1903-tól festményei rend szeresen szerepeltek a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain.
Első iparművészeti sikerét is rajztudásának köszönhette: 1902-ben az Iparművészeti Társulat képes levelezőlap pályázatát nyerte meg, ebből az alkalomból hat falusi életképét vásárolta meg a Társulat. Ezek közül „A Hortobágyról”, a „Vacsora a Hortobágyon”, a „Falusi vasárnap” és a „Falu végén” címek ismertek. Ekkor Zagyvarékason élt.
Első bútorterveiről 1902-ben értesülünk: az Iparművészeti Társulat konyhaberendezésre kiírt pályázatán II. díjat kapott – Toroczkai Wigand Ede mögött. Ettől kezdve rendszeresen jelentkezett bútortervekkel, kiállításokon szerepelt, publikált a Mintalapokban. 1903-tól Fischer Emil kerámiagyára részére tervezett dekorokat, ismét népi életképeit használva. 1904-ben a St. Louis- i Világkiállításon mint „kollaborátor” az iparművészeti osztályban bronzérmet nyert. Ugyanebben az évben részt vett a
miskolci, 1907-ban a pécsi iparművészeti kiállításon, ahol állami ezüstérmet kapott. 1909-ből ismert dolgozószobája, mely kékeszöld re pácolt tölgyből készült. További munkássága kutatás tárgya.