Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:

Szex libris

Az ex libris grafikai sokszorosítással készült, művészi igényű tulajdonjegy, amit eredendően könyvekbe ragasztottak. A 19. század végén önálló kisgrafikai műfajjá vált, és a műgyűjtés tárgya lett. Személyes, tulajdonoshoz kötődő jellegénél fogva lehetőséget nyújt intim, provokatív, sőt erotikus témáknak is. E virtuális kiállítás a teljesség igénye nélkül mutat be több erotikus ábrázolási típust a 20. század elejétől a 20-as évek elejéig, a szecesszió és az art déco időszakából. A 19-20. század fordulójától a férfi és nő kapcsolata mellett az élet misztériuma, élet és halál viszonya foglalkoztatta a művészeket. Az ártatlanság ellenpontozásaként a nő mint a rossz megtestesítője jelenik meg: démoni csábító erővel bír mint a Végzet Asszonya vagy mint a bibliai Salome figurája. A görög-római mitológia szerelmi történetei – különösen Léda alakja – szintén lehetőséget nyújtottak erotikus ábrázolásokra. A szex-libriseken gyakran szerepelnek állatok. A keresztény ikonográfiában a bujaság szimbóluma a kakas, a majom, a disznó vagy éppen a kígyó. A kígyó a férfiasság, a termékeny libidó jelképe, illetőleg a bibliai tudás fájára tekeredő kígyóban maga az ördög ölt testet. A disznó a testiség, az érzékiség megjelenítője. A majomnak szinte kizárólag negatív jelentése ismert: az ember torzképét, állati ösztöneinek megszemélyesítőjét látták benne. A szexuális szimbolikában a férfi nemi szervnek kiemelt szerepe van, az életerő forrása, a belőle sarjadó új élet jelképe. Az óriási fallosz gyakran női akttal együtt látható. Ez az egyik leggyakoribb téma az erotikus női aktok és a coitus-ábrázolások mellett. Maga a nemi aktus számtalan változata, jelenete felbukkan az ex libriseken. Franz von Bayros fülledt erotikájú illusztrációiról, gáláns, pikáns grafikáiról vált ismertté. 1913-ban Budapesten rendezett kiállítása botrányba fúlt, művei merész erotikája miatt végül bezárták a tárlatot. Magyar művészek alkotásai is szerepelnek a válogatásban: a legrégebbi köztük Zichy Mihály festőművész saját ex librise. Sassy Attila (Aiglon) és Gara Arnold artisztikus, dekoratív kompozíciói lebegnek a valóság, az érzékiség és az álmok határán. Az élveteg nőalakok stilizált hajzuhataga fokozza az erotikus hatást. Nemcsak a haj, hanem gyakran egy-egy ruhadarab vagy sokszor a cipő, harisnya is csábító, fetisztikus erővel bír. A kiválasztott művek – egy kivétellel – dr. Soó Rezső botanikus professzor gyűjteményéből származnak, melyet 1969-ben ajándékozott az Iparművészeti Múzeumnak. A világ egyik legnagyobb magángyűjteménye volt az övé.