Női íróasztal - ún. bonheur-du-jour

Négy, felfelé szélesedő, hasábos, bronzpapucsba bújtatott lábon áll. Alsó részében, elöl félrehúzható redőny mögött három fiók látható. Kettőzött lapja elöl lehajtható, így pót írólapként szolgál. Belül arany szegélyű, piros bőr lappal bélelt. Kétoldalt kihúzható vendéglapok vannak. Lapján beugró négyfiókos rész között könyvgerinceket imitáló redőnyös polcos tárolórész. Tetején körbefutó áttört bronz rácsozat, álló rombusz mustrával.

A bonheur-du-jour-nak nevezett női íróasztalka XV. Lajos és XVI. Lajos uralkodásának időszakában jelent meg, nevét a 18. század végén kapta. Guillaume Janneau meghatározása szerint kicsi asztalkán nyugvó beugró szekrényke, ez utóbbi lehet cilinderes megoldású zárólappal, vagy olyan kicsi szekrényke, amely könyvkötéseket utánoz („maniére de bibliothéque"), miként ez a darab. A 19. század első felében az empire, majd a Bourbon kastély-intérieurökben is megőrzi fontos szerepét, anyaga, készítésének technikája, funkciója és díszítése nem változik, talán csak felépítésében, arányában különbözik a korábbi mintaképektől: „kocka alakúbbá válik", kávájába rejtett fiókja kiszélesedik. (vö.: Anne Saint-Clair: Le dictionnaire marabout des antiquités et de la brocante. Verviers 1971, p. 45.)