Épületfotó - a Postatakarékpénztár (Budapest, Hold utca 4.) főhomlokzata

Leltári szám: VLT 398.1.1
Alkotó:
Lechner, Ödön (1845 - 1914) / építész
Készítés ideje:
1899 - 1901
Készítés helye: Budapest
Technika: digitális fotó
Az épület legdíszesebb része a főhomlokzatot záró, pártázatot alkotó, hullámzó attika és a felette emelkedő sátorformákból összeállított mázas cseréppel fedett tető, amelynek gerincén és csúcsain hatalmas méretű díszkerámiák állnak. Lechner Ödön középületein végigkövethető a falak befejezéseként a tető előtt húzódó pártázatos díszítés változása. A kecskeméti városházán a tető előtt alig észrevehetően, csipkeszerű díszítésként jelenik meg az egyetlen motívumot variáló műkősor. A kőbányai Szent László templom tetői előtt hasonló, de már több variánsú motívumok jelennek meg fémből a csatorna részeként, amelyek vizuálisan még itt is beleolvadnak az összképbe. A két épülettel nagyjából egy időben épült Iparművészeti Múzeum falainak lezárásaként már egy egész sávot végigfuttat az építész a tető alatt, amely még nem attika fal, de szerepe ahhoz hasonló. A falsávban, azt áttörve, kerámiával kitöltött oromzatos elemek jelennek meg, amelyeknek oromzati része a pártázat egyik tagoló eleme. A másik elem a kecskeméti városházán látható műkősorhoz hasonló, a falsáv tetején elhelyezve. A múzeumon a pártázatos rész az alatta húzódó falsáv, illetve az azt tagoló kerámiával kitöltött oromzatos elemek miatt hangsúlyos, és egyben ritmikus lezárást ad a homlokzatoknak. A Földtani Intézeten a pártázat már az attika fal része, amely hangsúlyos párkány fölött húzódik. A pártázat elemei az Iparművészeti Múzeuméhoz hasonlóak, de azok felnagyított változatai. A homlokzatot megosztó tornyok miatt az attika fal itt nem egységesen húzódik a tető előtt. A Postatakarékpénztárnál az attika és a pártázat összeolvad, a homlokzat organikus lezárása, nem választja el az alatta lévő felülettől párkány. Nagyobb elemei – amelyeket kerámia rács kapcsol össze – a téglakeret segítségével szervesen kapcsolódnak az alattuk húzódó ablaksorhoz. A középső és a szélső oromzatok a pártázati elemek felnagyított variánsai. A pártázat így ezen az épületen a homlokzatok hangsúlyos és egyben szerves lezárásának szerepét tölti be.

Irodalom

  • Gerle János: Lechner Ödön. Holnap Kiadó, Budapest, 2003. - p. 189-207.
  • Moravánszky Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Vince Kiadó, Budapest, 1998. - p. 20-26.
  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990. - p. 120-121.
  • Dr. Vámos Ferenc: A Postatakarék épülete. Budapest, 5. (1967) 12. sz.. 1967. - p. 18-20.
  • Jánszky Béla: A magyar formatörekvések története építészetünkben, 1894-1914. Budapest, 1929. - p. 76. 77. 47. 28.
  • Vámos Ferenc: Lechner Ödön. I-II. Budapest, 1927. - p. 23.
  • A Ház, 4. (1911). 1911. - p. 361., 371.
  • Gerő Ödön: A postatakarék háza. Művészet, 1. (1902). 1902. - 41-55.
  • Építő Ipar, 25. (1900). 1900. - p. 198., 216.
  • A postatakarék pénztár pályázatáról. Műcsarnok, 3. (1900). 1900. - 209.
  • Marton Ákos: A Postatakarékpénztár új palotája. Magyar Géniusz, 9. (1900). 1900. - 194-195., 209.
  • Budapesti Építészeti Szemle, 9. (1900) II. füzet. 1900. - p. 99-103.
  • Budapesti Építészeti Szemle, 9. (1900) X. füzet. 1900. - p. 130-131.
  • Emlékkiállítás a művész születésének 140. évfordulójára. O.M.F. Magyar Építészeti Múzeuma, Budapest - p. 11., 26., 29., 48., 94.