Asztaldísz - Bacchus diadala

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: E 60.13
Alkotó:
Drentwett, Abraham (1614 - 1666)
Készítés ideje:
1660 - 1665
Készítés helye: Augsburg
Jelzés: AD ( Seling 1980, III. : Nr 1507 ); augsburgi városjegy ( fenyőtoboz )
Seling III. 1507/i;
Seling II. 465. kép; III. Nr. 1507/i
Ej. -ben:
Rosenberg I. 597/f
Anyag: drágakő; elefántcsont; ezüst; gyöngy
Technika: aranyozott; beágyazott zománc (émail champlevé); cizellált; faragott; öntött; trébelt
Méretek:
magasság: 27,3 cm
hosszúság: 36 cm
szélesség: 17 cm

Számos barokk kori képzőművészeti alkotás – festmények, rajzok, könyvillusztrációk sokasága – tanúskodik arról, hogy a 17. századi fejedelmi, főúri díszlakomák dúsan terített asztalai pazar látványt nyújtottak. Az étkek és italok bőséges kínálata mellett nem hiányozhattak róluk azok a szemet gyönyörködtető, pompás asztaldíszek, amelyek – művészi megformálásuk révén – ugyancsak a kulináris élvezetek, az asztali örömök sajátos "hirdetői" voltak. Az effajta, rafináltan kifinomult műalkotások közé tartozik e különleges darab, a sárkányalakot idéző díszhintó, amelynek elefántcsontból faragott figurái a klasszikus antikvitásból származó, mitikus képzeteket is felidéznek. A boroshordón ülő, pufók gyermek és az előtte álló, megejtő szépségű, ruhátlan nőalak ugyanis az Olümposz egy-egy "lakóját" jeleníti meg: előbbi a bor és a mámor istenét, Bacchust, az utóbbi a női szépség és a szerelem istennőjét, Venust. E két figura szellemes, ám szokatlan „párosítása” a kortársakat bizonyára egy, a 17. században ugyancsak közkeletű szállóigére emlékeztette: Sine Baccho … friget Venus, amelynek egykorú magyar változata kevéssé burkolt formában fogalmazza meg a mámor jótékony hatását az önfeledt földi élvezetekre, gyönyörökre: "Bacchus nélkül, midőn ha fogytán a bor, ám kihűl Venus".

A források tanúsága szerint a műtárgy elkészítésére a barokk kor egyik legnagyobb magyar műgyűjtője és mecénása, gróf Nádasdy Ferenc (1623-1671) adott megbízást, annak a nagyhírű augsburgi ötvösnek, Abraham I. Drentwettnek (1614-1666), akit, mások mellett ugyancsak sűrűn foglalkoztatott az 1660-as években. 1670-ben Nádasdy Ferenc kincstárát az akkori uralkodó, I. Lipót lefoglalta, pompás műtárgyait Bécsbe szállíttatta. Néhány más darabbal együtt ez az impozáns asztaldísz is onnan, a Habsburgok Schatzkammeréből került utóbb, az 1690 körüli években Esterházy Pál herceg fraknói kincstárába.

Az asztaldísz 1945-ben súlyosan megsérült, Szvetnik Joachim restaurálta 1958 és 1960 között. Az elefáncsont figurákat restaurálta Szabóné Szilágyi Mária 2013-ban.

Irodalom

  • szerző: Dr. Horváth Hilda: Nemzeti kincstárunk, az Esterházy hercegi kincstár 20. századi története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014. - 17 A, 17 B kép
  • Szerk.: Szilágyi András: Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014. - Nr. I.18. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 64. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 105. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - fém 73.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/94.
  • szerző: Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Helikon Kiadó, Budapest, 1994. - kép
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 3.10. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Szilágyi András: Szvetnik Joachim ötvösművész-restaurátor mestermunkái: Válogatás az Esterházy-gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1987. - Nr. 4.
  • a kiállítást rendezte: Ács Piroska: Augsburgi barokk ötvösmunkák. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1984. - Nr. 20.
  • Theuerkauff Christian: Fragen zur Ulm Kleinplastik im 17./18. Jahrhundert - II. Zu Johann Ulrich Hurdter (1631/32-1716?). Alte und moderne Kunst, 29. évf./192-193. füzet. 1984. - 31. kép
  • Szerk.: Galavics Géza: A fraknói Esterházy kincsek a történeti források tükrében. Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. - és 22. kép (Héjjné Détári Angéla)
  • Katona Imre: A fraknói kincsek - I. rész Soproni Szemle, 28. évfolyam 3. szám. 1974. - kép
  • Katona Imre: A fraknói kincsek -II. rész Soproni Szemle, 28. évfolyam 4. szám. 1974. - p. 26.
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 193. (téves ltsz.mal)
  • főszerkesztő: Weiner Mihályné, Jakabffy Imre: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei XI, 1968. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1968. - 17. kép (Héjjné Détári Angéla)
  • Katona Imre: Az Esterházy-kincsek. Rajztanítás, 7. évf. 5. szám (1965). 1965. - és képe
  • Somogyi Árpád: Ötvösművek, ékszerek és az Esterházy kincs. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1963. - 14. kép
  • szerző: Philippowich Eugen: Elfenbein. Ein Handbuch für Sammler und Liebhaber. Klinghardt & Biedermann Verlag, Braunschweig, 1961. - p. 147.
  • Szerk.: Györgyi Kálmán: Esterházy-műkincsek az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Iparművészet XXIII. évfolyam, 23. (1920). Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest, 1920. - p. 10. (Dr. Végh Gyula)
  • Katalog der grossen Goldschmiedekunst-Ausstellung im Palais Schwarzenberg Wien. Verlag des Comités der grossen Goldschmi, Wien, 1889. - Nr. 370
picture_as_pdf PDF exportálás