Asztaldísz - gyertyatartóval, a kereskedelem és az ipar allegorikus alakjaival
Leltári szám: | 63.558.1 |
---|---|
Alkotó: |
Bachruch, Károly (1850 - 1926) / ötvös |
Gyár / műhely: | Bachruch A. ezüstárugyár |
Készítés ideje: |
1907
|
Készítés helye: | Budapest |
Jelzés: | a gyertyatartó peremének szélén beütve a Bachruch cég háromszögletű hitelesítő bélyege és az 1867 után használatos, Diana-fejes hitelesítő jegy; alján bevésve: FECIT ANNO DOMINI / MCXXXXVII (sic!) / BACHRUCH |
---|---|
Anyag: | almandin; ezüst; smaragd |
Technika: | öntött; részben aranyozott; trébelt; zománcozott |
Méretek: |
magasság: 56,5 cm
átmérő: 81 cm
|
Sima, díszítetlen, öt karmosvégű lábon álló, nagyméretű lapos tartón tagolt, befelé mélyedő csemegetál. Pereme sodronnyal keretezett, szélén áttört szegélydísz. A perem középső részén boglárok almandin- és smaragdkővel, lándzsa alakú zománcos veretekkel váltakoznak. A tál öblében öt, kékszínű zománcos kagylódísz, fölöttük öntött füzérek. Közöttük pillérsor, amelyeken puttók ülnek kezükben a kereskedelem és az ipar egyes ágainak jelképeivel: Merkúr-bottal, bányászkalapáccsal, fogaskerékkel, szárnyas vasúti kerékkel és evezőlapáttal. A középső részen alul kiszélesedő, lapított gömb tartja az ötkarú gyertyatartót.
A Pesti Hírlap 1907. február 17-i számában a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank éves közgyűléséről megjelent tudósítást szerint a tál a bank elnöke, Lánczy Leó (1852–1921) számára készült ajándékként, abból az alkalomból, hogy 25 éve töltötte be a bank elnöki tisztségét.
Este nyújtották át a Pesti M. Kereskedelmi bank igazgatói elnöküknek, Lánczy Leónak a maguk ajándékát, Bachruchnak egy mesterművét, mely úgy arányainál, valamint a ritka ízléssel párosult kivitelénél fogva valóban fejedelmi emlékmű.
A kereskedelem allegorizált női alakja trónol egy kupolás templomban, környezve a kereskedelmet és ipart ábrázoló alakokkal. A templom egy 5 kagyló alakú mélyedésekkel kiképzett plateau-n épült fel, melyet filigrán zománcozott keret vesz körül. A keret átmérője 1 méter, a templom magassága 60 centiméter, a műtárgy súlya 30 kg. Művészi finomságait nehéz leírni. A szobormű a műtárgy főalakja elefántcsontból és nemes zománcból való, a Merkur-szárnyak, a fej és nyakdísz gyémántokkal van befoglalva, a ruha gyöngyökkel szegélyezve. Az alak finom profilja az ünnepelt feleségének vonásaira emlékeztet. Öt kristályoszlop tartja a galambtojás nagyságú smaragddal koronázott kupolát, melynek áttetsző zománcán át rózsaszínű élénk fény szűrődik át, megelevenítvén a főalak nemes vonásait. Az 5 kagyló régi lapis-lazuli színű rekeszes zománccal van kitöltve és ezüst inkrustációval díszítve, az ezt övező nagy keret régi magyar boglárokkal, drágakövekkel, és igazgyöngyökkel ellátva. A műtárgy majdnem byzantinikus gazdagsága dacára, minden ízében Bachruch finoman tompító műízlését tükrözteti vissza, amely a magyar ötvös-iparnak egy újabb remekét alkotta.
A tál eredeti formája egy archív (üvegnegatív) fényképfelvételről ismert (IM adattár, NLT 4558.). A kereskedelem allegorikus nőalakját hordozó felső rész mára elveszett az archív fényképfelvétel tanúsága szerint jobbjában mérleget, baljában Labor improbus omnia vincit (A kitartó munka mindent legyőz) feliratú táblát tartott.
A dísztál jelenlegi felső részét alkotó gyertyatartó feltehetően későbbi (de még a Bachruch Ezüstárugyárban készült) kiegészítés, amely talán abból az alkalomból készült, hogy a tál Gundel János (1844-1915) tulajdonába került, akinek éttermében a tárgy asztaldíszként szolgált.
A Bachruch cég 1907-ben egy másik dísztárgyat is készített a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetőségének megrendelésére: a Weisz Fülöp (1859–1942) igazgató 25 éves jubileumára készült ezüst szoborcsoport Merkúr diadalát ábrázolta. A művet a Bachruch cég az 1907. évi Pécsi Országos Kiállításon is bemutatta, a Lánczy Leó számára készült dísztállal együtt. (Ld.: Vasárnapi Ujság, 1907/33. sz., p. 669., képpel - ld. itt)
Irodalom
- Szerk.: Götz Eszter: Körülöttünk. Ipar- és Tervezőművészet / Nemzeti Szalon. Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2017. - p. 390.
- a kiállítást rendezte: Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 382. (Békési Éva)
- szerző: Prékopa Ágnes: Európai zománcművesség a középkortól a szecesszióig. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1991. - Nr. 89.
- Kiss Ákos: Néhány szó a hisztorizmusról. Művészet, 1966/11.. 1966. - 8.