Terv - legyező

Az alençoni varrottcsipke technikájára tervezett legyező, e technika aprólékos, részletező előadásmódra alkalmas lehetőségeit felhasználva egy álomszerű kertet ábrázol. A legyező felületét négy lángvirág (phlox) tő tagolja hat részre. Az apró virágokból álló hatalmas virágfejek a legyező felső peremét alkotják, az alsó ív fölött a virágtöveket háromsoros léckerítés kapcsolja össze, a tövek között egy-egy mályvabokor töri meg a kerítés vonalát. Középen a kerítés tetején madárpár ül, s a fejük fölött lévő bimbókból csipegetnek, a levegőben a virágok között lepkék röpködnek. A tervező a szecesszió fantáziadús növény-és állatvilágát, hajlékony vonalvezetését kiválóan egyesíti a dekoratív felületábrázolással. A legyező díszítőmotívumai aprószemű, hatszögletű alaphálóból emelkednek ki, melyet csak a virágfejek között és a föld fölött kombinál másfajta csipkeöltésekkel, a pillangók szárnyait, a madarak tollazatát, a levelek erezetét stilizált, geometrikus motívumok sokasága teszi gazdaggá. A századfordulót követő években, különösen az osztrák és francia csipkelegyezőkön láthatunk hasonló kompozíciós megoldásokat. A legyező terve az 1898. évi angol nemzeti versenyen ezüstérmet nyert.