Díszszekrény
Leltári szám: | 24502 |
---|---|
Alkotó: |
Behr, Menyhért Lajos / asztalosmester |
Készítés ideje: |
19. SZÁZAD VÉGE (feltehetően)
|
Készítés helye: | Magyarország (feltehetően); Ausztria (feltehetően) |
Alsó része konzolasztal-szerű, sarkain homorúan levágott sarkú, de a középső részen ívesen kidomborodó fiók helyezkedik el. Ezt a középső részt elől két balluszteres láb, hátul a hátlaphoz simuló két féloszlop tartja. A hátfalon címerpajzs, kétoldalán szárnyas hermával. Az asztalon lépcsősen tagozott, háromfiókos talapzaton keskenyebb szekrényrész nyugszik, melynek sarkai homorúan lemetszettek. Ajtaján két, bőségszarut tartó, lebegő puttó, gazdag tagolású keretben. Alul, kétoldalt, két faragott sárkánytestű herma tartja a szekrényt. A szekrényke tetején földgömb felett lebegő nőalak, kétoldalt egy-egy kígyótestű szfinksz. A faragott díszítés fonatokból, levél- és gyöngysorokból, füzérekből, kos- és oroszlánfejekből áll.
Feltételezhető, bár nem bizonyítható, hogy az eladó, Behr Menyhért Lajos asztalos munkája. Esetleg osztrák munka.
A korabeli sjatóhirdetések szerint Behr Menyhért műasztalosnak 1920-as évek elején körül az Andrássy út 60. sz. alatt volt bútorüzlete, ahol ebédlő-, háló- és úriszoba-berendezéseket árult, ám hamarosan csődbe ment. A Fővárosi Közlöny 1926. évi 26. száma (p. 1345.) szerint "Csalás és sikkasztás bűntette miatt letartóztattuk Beer Menyhért asztalost, aki több egyéntől kisebb-nagyobb összegeket vett fel bútorok szállítására. Ugyanazokat a bútorokat 3-4 esetben is eladta, és bár csőd alatt állott, nagyobb értékű árút vett hitelbe, végül a csődleltárban feltüntetett tárgyak közül egyes tárgyakat eladott. A kár 150 millió korona körül van."
Irodalom
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 73.
- a kiállítást rendezte: Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 64. (Kiss Éva)
- Kiss Ákos: A historizmus a magyar iparművészetben. Művészettörténeti Értesítő, 21. (1972). 1972. - 104-109:107.