Dísztál (ún. istoriato tál) - Nero megkínoztatja anyját, Agrippinát

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 4406
Alkotó:
Készítés ideje:
1530 - 1540
Készítés helye: Urbino
Anyag: majolika
Technika: korongozott; préselt
Méretek:
átmérő: 27 cm
magasság: 4 cm

Az itáliai majolikák alkalmi – eljegyzési, házassági, születési – ajándékként kerültek birtokosaikhoz és dekorációként szolgáltak. A színes majolikák egyik jellegzetes díszítménytípusa az istoriato, amely narratív módon mutat be egy, vagy olykor több jelenetet. Az ábrázolt történetek leggyakrabban a klasszikus antikvitás témaköréből kerültek ki, kész kompozíciókat vettek át festőktől, rézmetszőktől.

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében négy olyan istoriato tál található, amelyek mindegyikére Nikolaus Rabenhaupt von Suche (?-1538), Alsó-Ausztria kormányzója és felesége, Genoveva Lamparter, a württembergi kancellár leányának címerét festették. (A sorozat további darabjainak leltári számai: 4407, 4411, 4412.) Ugyancsak az ő kettős címerük látható egy a British Museumban őrzött istoriato tálon is (ld. itt).

Az itt bemutatott tálon Nero császár látható, amint hatalomféltésből kivégezteti anyját, Agrippinát. (vö. Suetonius: De vita XII Caesarum Nero, 34.) A balra álló nőalak minden bizonnyal Poppaea Sabinával, Nero második feleségével azonosítható, aki Tacitus szerint anyja meggyilkolására uszította a császárt. (vö.: Évkönyvek, XIV.1)

Az ábrázolás témáját a tál alján olvasható, kékkel festett felirat is megnevezi: Nero q(ui) fuit mater / exennari (sic!).

A felirat helyes olvasata talán Nero, qui facit matrem eviscerari, azaz "Nero, aki kibeleztette anyját". Jacobus de Voragine Legenda Aurea című hagiográfiai művében, Szent Péter apostol életét ismertetve Nero császár gaztetteit is taglalja. Ezek egyikeként beszámol arról, hogy „Nero tébolyult gonoszságában – amint azt ugyanebben az apokrif történetben találjuk – anyját megölette és feldaraboltatta, hogy lássa: miként hordta őt méhében.” (ford. Grüll Tibor)

A hátborzongató történet leírása Guillaume de Lorris és Jean de Meung 1230 körüli Rózsaregényében is szerepel, s a jelenet ábrázolása rendszerint a mű késő középkori illusztrált kéziratos példányaiban is megtalálható (ld. pl. itt).

Irodalom

  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 3. (Balla Gabriella)
  • Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 69. (Lovay Zsuzsanna, Tompos Lilla)
  • Brestyánszky Ilona: Italienische Majolikakunst. Italienische Majolika in ungarischen Sammlungen. Corvina Kiadó, Budapest, 1967. - Nr. 35.