Díszüveg - Clutha
| Leltári szám: | 843 |
|---|---|
| Alkotó: |
Dresser, Christopher (1834 - 1904) |
| Gyár / műhely: | James Couper & Sons |
| Készítés ideje: |
1889 KÖRÜL
|
| Készítés helye: | Glasgow |
| Jelzés: | alján kör alakú mezőben maratott felirat: Clutha J. C. AND S. REGISTERED |
|---|---|
| Anyag: | üveg |
| Technika: | csillámpala szemcsékkel; fémoxiddal színezett; fúvott; szabadon formált |
| Méretek: |
magasság: 43,5 cm
talpátmérő: 13,5 cm
szájátmérő: 15,3 cm
|
Christopher Dresser korának egyik legjelentősebb brit tervezője volt. Az üveg, mint anyag az 1880-as évek közepén került érdeklődésének előterébe, ekkortól tervezett Clutha-üvegeket a glasgow-i James Couper &Sons számára.
A Clutha név egyes források szerint a Clyde folyó skót nevéből ered. A másik elképzelés szerint a cloudy, azaz felhős kifejezésre vezethető vissza. A Clutha-üveg – a James Couper &Sons manufaktúra e karakteres terméke – szabadon formált, fúvott üveg, melynek alapanyaga jellemzően buborékos, sávokban színezett. A forma rendszerint csavarodó és aszimmetrikus.
A John Ruskin és William Morris munkássága nyomán kibontakozó Arts and Crafts mozgalom elveivel összhangban Dresser is az üveg olvadt állapotában történő megmunkálását tekintette elsődlegesnek, mely a leginkább alkalmas arra, hogy az anyag sajátosságait érvényre juttassa.
A The Studio hasábjain 1899-ben jelent meg az a Christopher Dresser tervezői munkásságát méltató cikk, mely számos képet is közölt a művész alkotásairól. Az egyik reprodukció az Iparművészeti Múzeum Clutha-üvegének egy analóg példányát mutatja be. Nem kétséges azonban, hogy a budapesti darab egy évtizeddel korábbra datálható. Radisics Jenő – az Iparművészeti Múzeum akkori főigazgatója – az 1889. évi párizsi világkiállításon találkozott először ezzel a tárggyal. A Clutha-üveget Louis Delamarre-Didot vásárolta meg, és 1890-ben nagylelkűen az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta.
Irodalom
- Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 118. (Kálosi Ildikó)
- Szerk.: Balla Gabriella: Tiffany & Gallé. A szecesszió üvegművészete. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2007. - Nr. 4.5.
- Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 25.
- szerző: Varga Vera, Pataki Judit: Az üveg jelentése. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2002. - 7. kép
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - üveg 4.
- Varga Vera: A szecesszió művészi üvegei. Subrosa, Budapest, 1996. - 174.
- Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 1.45. (Varga Vera)
- katalógust írta: Batári Ferenc, Békési Éva, Varga Vera, Lichner Magdolna: Brit iparművészet az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben a 17. századtól a 20. század elejéig. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1988. - Nr. 159.
- Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 376.
