Dolmány - Esterházy Pál ruhatárából

Az 1945-49 között a budai Esterházy-palota romjai alatt barnára fakult dolmány bársonyát a fraknói Esterházy-kincstár 1725. évi leltára testszínűnek, egy 19. századi inventárium cinóberpirosnak mondja. A 18. századi leltárak és a 20. század első felében megjelent publikációk szerzői – akik az öltözéket a II. világháború előtti állapotában látták – sárgásvörös, illetve téglavörös színűként írják le dolmányt.

A 17. századi ruhajegyzékek színjelölései sokszor fejtörést okoznak számunkra. Ezek közé tartozott a testszín is, amelyet elképzelésünk szerint halvány rózsaszínűnek gondolhatnánk. Ennek a dolmánynak a gazdag forrásanyaga azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a heraldikai színjelöléssel egyezően néhány száz évvel ezelőtt a testszín a világos pirosat jelentette.

A bársonydolmány egész felületét behálózza a hajló levelekből, zárt gránátalmákból, liliomból, öt- és hatszirmú virágokból kialakított, harmonikusan komponált, dús, plasztikus virágminta. Az egyes részletek plasztikusságát különböző átmérőjű fonalakkal és sodrott zsinórkontúrral hangsúlyozták, a leveleket szürke igazgyöngyből kialakított forgórózsák gazdagítják. Az elejét kilenc, gyémánttal kirakott kapocspár, ujjának hasítékát nyolc, heraldikai liliomot formázó arany kapocs zárja. Bélése egykor világoskék – a varrófonalak megőrizték eredeti színüket –, mára világoszöldre változott, mustrája nagyobb és kisebb, dús szirmú hajló virágtövek. Hasonló textília több európai gyűjteményben megtalálható.

A dolmány egykor herceg Esterházy Pál ruhatárába tartozott, elsőként a említése a a fraknói Esterházy-kincstár 1725. évi leltára említi: Egy test Szinű bársony, arany s Ezüst fonállal, igaz Gyönggyel Ki Warrott, Gyémántokkal rakott 14 pár kapcsokkal való Dolmány.