Dolmány - Esterházy Pál vőlegényi dolmánya ( ? )
Leltári szám: | 52.2804.1 |
---|---|
Készítés ideje: |
1680 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Itália; Magyarország |
Anyag: | atlaszselyem |
---|---|
Technika: | ezüstfonalból készült paszomány; zománcos kapcsok |
Méretek: |
hosszúság: 98 cm
|
A dolmány a magyar férfiviselet alsókabátja, amelyet közvetlenül az ingre fölvéve önállóan, a mente nélkül is hordhattak. Az Esterházy-kincstár gazdagon díszített dolmányai közül is kitűnik barokk pompájával az itáliai vörös atlaszselyemből 1680 körül Magyarországon készült öltözet, amelyet plasztikus paszománymunka, arany és ezüst levél- és virágdekoráció borít. Elejét fél szívet tartó fehér kezekből, a szíven és a kézen ülő aranyszárnyú fehér galambokból kialakított kapocspárok díszítik. Az öltözet záródásakor a kezek egymás felé fordulnak, a fél szívek eggyé válnak, s az ezekhez hasonlóan ismétlődő, ugyancsak említett motívum a csókolódzó galambpár képzetét kelti. Ujjának hasítékát hasonló ornamensekből komponált, egyszerűbb változatú kapcsok zárják.
A dolmány vörös selyme és a kapcsok jelképrendszere egyértelműen esküvőre utal. Ennek alapján, valamint a fraknói Esterházy-kincstár 1858–59-ben felvett inventáriumának bejegyzése nyomán – Nr. 450.: Ein Kirschrother Braut Rock des Grafen Nicolas Esterházy, wailand Palatinus von Ungarn [Magyarország nádorának, gróf Esterházy Miklós nádornak cseresznyepiros vőlegényi dolmánya] – alakult ki az a hosszan élő hagyomány, amely a dolmányt Esterházy Miklós (1583–1645) nádor esküvői öltözékének tartotta. Esterházy Miklós először 1612-ben Dersffy Orsolyát, majd 1624-ben Nyáry Krisztinát vezette oltár elé. Ennek a korai datálásnak azonban ellentmondanak a dolmány aranyfonalas borításának a 17. század második feléből származó analógiái, a kincstár további négy dolmányának azonos mérete és a 17. századi szabásmintakönyv ábráival megegyező szabásmódja is. Ezek alapján valószínűsíthetjük, hogy ezt a pazar módon megmunkált ruhadarabot Esterházy Pál nádor viselte 1682-ben, második házasságkötése alkalmából, mikor Thököly Évát vette nőül.
A dolmányt elsőként a fraknói Esterházy-kincstár 1685. évi inventáriuma említi: Az Csipkés, s, más féle Bársony dolmányok száma. - Nr 2. Edgy Veöreöss Karmasin atlacz, kin igen szép Szkókiummal varrott virágok vannak, kin 8 pár zománczos aranyos kapcsok vannak.
Irodalom
- Szerk.: Szilágyi András: Metallic Thread Lace Ornaments on the Textiles of the Esterházy Treasury. Ars Decorativa 28, 2012. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012. - 55-74:58. (Erdei Lilla)
- Szerk.: Dózsa Katalin: A magyar divat 1116 éve. Absolut Media, Budapest, 2012. - p. 30.
- Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 65. (Erdei Lilla)
- Szerk.: Pásztor Emese: Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 8. (Tompos Lilla)
- Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 58. (Tompos Lilla)
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 5.14. (Tompos Lilla)
- Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. I. (Reprint). Helikon Kiadó, Budapest, 1986. - 123. kép
- Szerk.: Voit Pál, László Emőke: Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - 51. színes kép
- Höllrigl József: Magyar viselettörténeti kállítás. Leíró lajstrom. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1938. - p. 15. Nr.12.
- Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás. A Történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Kosmos Műintézet, Budapest, 1896. - Nr. 4262. (?)