Dombormű - XVI. János ellenpápa kiűzetése Rómából

Az álló téglalap alakú elefántcsont lapon felül város látképe, az egyik erkélyen fújtatóval szélkereket hajtó ördög alakjával. Az alsó részén szamáron fordítva ülő férfi, középen trombitás, jobb oldalt bámészkodó férfi és nőalakok.

Franz Bock 1867-ben megjelent tanulmányában (ld. itt) Bálám és a szamár ószövetségi történeteként értelmezte a jelenetet, a hátlapon olvasható – minden bizonnyal 19 századi – német nyelvű felirat szerint ugyanakkor a relief XVI. János ellenpápa (997–998) Rómából való kiűzetését ábrázolja, amint a császár egy szamárra ültetve elüldözi a városból az ellenpápát: Nachdem Crescentius Burgermeister zu Rom in Lebenszeit Otto III. römischen Kaisers Papst Gregorium aus dem Sitz und Anstatt einen Joannem einem Griechen erhoben: ließ besagter Kaiser Crescentinum an Galgen hängen, Joannem aber Nase, Ohren und Zunge agschneiden und solchen auf einem Esel ruckwerts sitzend durch die Stadt Rom herimführen. So geschehen im Jahre Christi 1000.

Crescentius I. Nomentanus római patrícius 997-ban elüldözte V. Gergely pápát Rómából, s a görög származású Philagathosz János rossanói püspök személyében új egyházfőt nevezett ki, aki XVI. János néven, ellenpápaként foglalta el a szent széket. A következő év elején III. Ottó császár katonáival bevonult Rómába, ahol Numentanust az Angyalvár falán felakaszttatta, az ellenpápát pedig példásan megbünttette és megszégyenítette: a krónikák szerint a császár levágatta az ellenpápa orrát és füleit, nyelvét kivágatta, majd háttal egy szamárra ültetve, kifordított öltözékben végigvezette Róma utcáin a gúnyolódó tömegek előtt, s végül a fuldai kolostorba száműzte.