Enkolpion

A két kisméretű, áttört puszpángfaragvány minden bizonnyal az Áthosz valamelyik monostorában készült a 18. század első felében. A finom megmunkálású ezüsttok korát a hátoldalán olvasható 1751-es évszám határozza meg. Az ezüstelem felső oldalát vésett ábrázolás díszíti: dombon emelkedő kettős kereszt, amelynek alsó, rövidebb szára ferde a kereszt két oldalán Krisztus szenvedésének eszközei, a nád és a lándzsa láthatók. A kereszt tetején a Jézust „nevesítő” tábla feliratának szláv verziója olvasható: ?.?.?.?. A kereszt szárainál Jézus Krisztus nevének rövidítése (IC XC) és cirill betűvel a „?IKA” (azaz nika) felirat olvasható, amelyek együttesen azt jelentik: Jézus Krisztus győz.
Az ezüsttokot úgy alakították ki, hogy a két faragványt egy-egy hasáb alakú elembe helyezték, amelyek belsejét aranyozták, a faragványok így arany háttér előtt jelennek meg. A tok belső oldalait a faragványokhoz igazodva levél alakúra vágták, majd a nyílás körüli részeket különböző szentek ornamentikával keretezett, vésett ábrázolásaival díszítették.
Az ezüsttok barokkos, nyugatias stílusa alapján inkább orosz területen, mintsem a Balkánon készülhetett.

A baloldalon szőlőindából formált ornamentikában az Istenszülő Szűz Mária áll, kezében a gyermek Jézust tartja, míg körülötte az istenős királyok és próféták félalakos ábrázolásai jelennek meg medalionokban, összesen tizenkettő.
A kompozíció alján Jessze szendergő alakja látható, akinek törzséből Jézus is származik.

A faragványt övező ezüstlap négy sarkában, koszorúval övezett medalionokban katonaszentek vannak. A bal fölső sarokban Szaloniki Szent Demeter nagyvértanú, a többiben pedig további harcos szentek, a három Szent Tivadar nagyvértanú ábrázolásai láthatók.

A jobboldalon a levélforma középtengelyében Jézus Krisztus áll, jobbjával áld, baljában csukott Evangélium. A tizenkét apostol medalionokba helyezett portréja övezi. Az ezüstkeret négy sarkán a négy evangélista vésett portréja látható.