Enteriőrfotó - gótikus szárnyasoltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-templomból az Iparművészeti Múzeum nagycsarnokában

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kisszebeni plébániatemplom gótikus főoltára és két mellékoltára - rossz állaguk miatt - 1897-ben a Műemlékek Országos Bizottsága javaslatára az Iparművészeti Múzeumba került ezzel egy időben a kisszebeni templom számára neogótikus oltárok készültek.

A két mellékoltárt 1897-ben a múzeum kiállítási csarnokában állították fel, a mezőcsáti karzattal szemközti sarkokban. A két mellékoltár 1936-ig állt az Iparművészeti Múzeum kiállítóterében, amikor letétként a Szépművészeti Múzeumba kerültek.

A főoltár igen rossz állapotban került az Iparművészeti Múzeumba Radisics Jenő 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez írt levelében a mű restaurálhatóságával kapcsolatos kételyeinek adott hangot: vajon a múzeumi elhelyezéssel, felállítással "végleg biztosítva van-e a további romlástól, s nem-e fog mégis idővel az oltárrá restaurált emlék később oltárrészekké devalválódni?" (ld. IM Adattár, 198/1897)

A főoltárt kisebb javítások után 1898 januárjában 1900-ban egy rövid időre szintén az Iparművészeti Múzeum kiállítási csarnokában állították fel (ld. FLT 4906 Budapesti Hírlap, 1898. január 28., p. 8.). A főoltárt 1903 áprilisában - a mezőcsáti karzattal együtt - elbontották, hogy helyet biztosítsanak az Iparművészeti Társulat tavaszi lakberendezési kiállításának installációja, a Horti Pál és Maróti Géza által tervezett, nyolc oszloppal alátámasztott kupolacsarnok számára (ld. itt Budapesti Hírlap, 1903. április 12., p. 11.). A kisszebeni főoltár szétszedett állapotban raktárba került, végül 1909-ben átvette azt a Szépművészeti Múzeum, ahol 1928-ban állították fel a Márványcsarnokban (ld. itt).

A három kisszebeni oltár jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.