Épületfotó - a Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy Mihály utca 19/B.) kertkapuja

A villában 1945-ig lakott a család. Utána több átalakítást is végeztek 1958 és 1972 között. Az északkeleti részhez új szárnyat csatoltak, és a második emeleten beépítették a nagyméretű tetőteraszt.

Az épület az utcavonaltól sokkal beljebb helyezkedik el, mint a többi villa a környéken. Egyszerű geometriai tömegekből épül fel, aszimmetria jellemzi. Az alsó szint, ahol a hangsúlytalan bejárat nyílik, az alap szerepét tölti be, mivel a földszint magasan kiemelt. Az épület homlokzatai egyszerű kialakításúak, sima kőlapokkal burkoltak, nincs választó- és zárópárkány, még az ablakok is keret nélküliek.

Az épületben eredeti állapotában látható Fémes Beck Vilmos beépített márvány virágmedencéje és Kernstok Károly pannója a hallban, az ebédlőszekrény egy része, az ajtók intarziái és a kulcspajzsok, a Zsolnay kerámia burkolatok, az előtér üvegablakai, a lépcsőház üvegablakinak egyes részei, illetve az emeleti oldalerkély pilléreinek Zsolnay kerámia burkolata. A hall üvegablakainak sorsa bizonytalan, lehet, hogy a háborúban elpusztultak, de az is elképzelhető, hogy az átalakítások során szerelték le azokat. A jelenlegi üvegek rekonstrukciók.

Az alagsorban házmesterlakás, konyha, kazánház és a hall alatt biliárdszoba került kialakításra. A magasan kiemelt földszint a társasági élet színtere volt, az emeleten helyezkedtek el a család lakószobái. A nagyméretű, kétszintes, reprezentatív hallt L alakban veszik körbe a terek, eredeti funkciójuk szerint a dolgozószoba, a kis szalon (zeneterem), a nagy szalon és az ebédlő. A nagy terekben intimebb terek létrehozása jellemző.

Az épület külső és belső kialakításán, illetve az eredeti berendezést ábrázoló fotókon Josef Hoffmann és a Wiener Werkstätte hatása látható.

A villa előszoba kandallójának rácsmintája és a villával egy időben épült, a Városligeti fasorban álló református templom központi csillárjának motívumai közt hasonlóság fedezhető fel.

szerző: Rákos Katalin