Épületfotó - a Vidor-ház (Budapest, Városligeti fasor 33.)
Leltári szám: | VLT 389.1.1 |
---|---|
Alkotó: |
Vidor, Emil / építész |
Készítés ideje: |
1904 - 1905
|
Készítés helye: | Budapest |
Technika: | digitális fotó |
---|
Az épület eredeti kialakításáról a Magyar Pályázatok c. folyóirat 1906-os évfolyamából és a Budapest Főváros Levéltárában őrzött tervekből kaphatunk részletes képet. Az alagsori építész irodát és a földszinti lakást eredetileg lépcső kapcsolta össze. Minden szinten egy-egy különálló lakást alakítottak ki. A három szintet a reprezentatív lépcsőház, és a többszögű hall fogja össze, amelyből a szobák nagy része nyílik. A hallban az ajtók teljes felülete színes üveggel volt kitöltve. A falon festett sáv futott végig, amelynek motívumai visszaköszönnek a lépcsőház padlóburkolatában és az első emeleti ajtóüvegeken. A lépcsőház nagy ablakainak osztása faágakra hasonlít, eredetileg színes üveg töltötte ki tájábrázolással. A ház külső homlokzatai még eredeti, art nouveau hatású díszítéseikkel is az északi építészet faszerkezetes tetőire emlékeztetnek, amelyet a Magyar Pályázatokban svéd-norvég karakterként határoztak meg. A díszítő részletek vegyesek, egyrészt a francia Art Nouveau lágyabb, másrészt Charles Rennie Mackintosh vonalasabb díszítésének a hatása érződik.
A Budapest Főváros Levéltárában őrzött helyszínrajzon Dr. Vidor Zsigmondné neve szerepel. A tervek közt található egy kerítéstervezet (a megvalósulthoz hasonló) Vidor Emil pecsétjével és aláírásával. A Vidor villa feliratú alagsori rajzon az utca felé építész iroda, a kert felé eső melléklépcsőnél teherfelvonó szerepel. Ebből a hátsó lépcsőből nyílik a házmester lakása. A földszinti Vidor-lakás alaprajzán a trapéz alakú előszobából nyílik az egybenyitható úri szoba és szalon, illetve a félköríves lezárású ebédlő, amelyből az utca felé a zeneszobába lehet átmenni. Az ebédlőből két irányba nyíló, ma is meglévő tolóajtók is látszanak a terveken. Az utcai homlokzaton a zeneszoba mellett irodák szerepelnek. A kerti traktusban elhelyezett fürdő ma is fürdőszobaként funkcionál. Mellette egy hálószoba látszik, amelybe a szalonból lehet bejutni. A hátsó melléklépcsőnél konyha és cselédszoba szerepel, utóbbi jelenleg a kollégium vezetőjének irodája. A jelenlegi mellékhelyiségek az eredetiek helyén funkcionálnak. Az első emelet alaprajzán a Scheiber-lakás látható. A konyha, a cselédszoba és a closetek ugyanúgy a hátsó melléklépcsővel ellátott szakaszban helyezkednek el, mint a földszinten. Az utcához közelebbi melléklépcső erre a szintre már nem megy fel, a helyén fürdőszoba szerepel. Az utcára egy szoba, a szalon és az úriszoba néz. Utóbbiból tolóajtón át a félköríves ebédlőbe, ezen át egy hálószoba lehet jutni, mögötte két gyerekszoba nyílik egymásból. Az egyik terven – nyaralóépítkezésként feltűntetve – az épület padlásának rajza látható a bonyolult homlokzati kiképzés mögött beépítés nélkül. A főlépcső feletti terasz mögötti részben mosókonyha szerepel. A terveket 1902-ben fogadták el.
Irodalom
- Gerle János, Lugosi Lugo László: A szecesszió Budapesten. Magyar Könyvklub, Budapest, 1999. - p. 78-81.
- Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990. - p. 211-213.
- Vidor Zsigmond dr. úr fasori villája. Magyar Pályázatok, 4. (1906) 2. sz.. 1906. - 25-31.