Épületfotó - Rákosi Jenő házának (Budapest, Szűz utca 5-7.) főhomlokzata

Leltári szám: VLT 365.1.1
Alkotó:
Nagy, István / építész
Készítés ideje:
1906 - 1907
Készítés helye: Budapest
Technika: digitális fotó

Budapest Főváros Levéltárában két tervsorozat található az épületről. Az elsőn (földszinti, I. emeleti és két padlásalaprajz, hosszmetszet, keresztmetszet, főhomlokzat) 1906. januári dátum szerepel. Felirata szerint Rákosi J. Jenő úr és neje, szül. Weiller Berta úrnő által építendő háromemeletes bérház tervei. Mindegyik rajzon szerepel Ifj. Nagy István műépítész pecsétje és aláírása. A földszinti alaprajzon az utcai szárny kéttraktusos, középen helyezkedik el a hosszú kapualj, két oldalán egy-egy négy szobás lakás látható. A három udvari szárnyban egy-egy lakást helyeztek el, mindegyik két szobás. Az I. emeleti alaprajzon az utcai szárnyban három lakást alakítottak ki, az udvari szárnyak elrendezése megegyezik a földszintével. A hosszmetszeten az utcai homlokzat tetején Lechner Ödön Postatakarékpénztárának központi tetődíszéhez hasonló kerámiadísz látszik. A lépcsőablakok már a rajzokon is különböző formájúak és osztásúak. Az ablakok körül a fal az építész Thököly úti házához hasonló vakolatsávval díszített. A keresztmetszeten látszik, hogy az alapján valósult meg a hátsó épületszárny padlástere, a felső szint oromzatának formája megegyezik a jelenlegi állapottal, a díszítés azonban hiányzik. Belül a tető előtt pártázat fut végig. Az alaprajzokon látszik, hogy a hátsó lépcső mögött még van egy világítóudvar. A főhomlokzat szinte teljesen megegyezik a megvalósult állapottal, az utcára néző műtermek nagyobb ablaka feletti tetőn, a csúcsokon a Postatakarékpénztár bikafejes kerámiájának leegyszerűsített változata látható.

A másik tervsorozat (földszinti és két padlásalaprajz, metszet, főhomlokzat) 1906. áprilisi és májusi dátumú. A földszinti alaprajzon a korábbihoz képest az egyik utcára néző lakás nagyobb lett, mert összekötötték a mögötte lévő udvari résszel. A főhomlokzati rajzon a korábbihoz képest csak a padlás részen található különbség. Manzárdtető szerepel a két oromzat helyett, amelyben az ablakok nem íves nyílásokként, hanem szegmensívvel záródó négyszögekként jelennek meg.

szerző: Rákos Katalin

Irodalom

  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990. - p. 150-151.
  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990. - p. 150-151.
  • Építő Ipar, 30. (1906). 1906. - p. 95.