Falikárpit - Mercurius átadja a gyermek Bacchust a nimfáknak

Semele történetének legismertebb, és a barokk korban legnépszerűbb irodalmi feldolgozása Ovidius Átváltozások c. művében olvasható (III. 287-315). A történet szerint Bacchus anyja könyörgött Jupiternek, hogy jelenjen meg neki. Jupiter teljesítette kérést, s ő elégett az égi fényben, mely az istent körülvette. Jupiter kitépte a még meg nem született magzatot anyja hasából, s megszületéséig combjába zárta. Később követével, Mercuriussal a Nysa vidékén élő nimfákhoz küldte, hogy ők neveljék fel. A kárpit közepén a csecsemőt átnyújtó Mercurius, jobbról a nimfák csoportja csodálja a jelenetet, balra a patakban Silenus hűsöl. A háttérben a nimfák barlangja, falán szőlőinda és érett fürtök, előtte gyümölcsökkel és kannákkal dúsan megrakott asztal. A virágfüzéres bordűrben gyümölcsös tálak, madarak, majmok, lent és fönt középen oroszlán és kutya fog közre egy fülelő baglyot.

A 17. század utolsó negyedében a brüsszeli kárpitszövésre erősen hatott a párizsi Gobelin manufaktúra. A mitologikus és allegorikus témák iránti vonzódás, a redőzött antik kosztümökben ábrázolt alakok, a Poussin és Lorrain hatását tükröző tájak, valamint az élénkebb színezés francia hatásra utal. Ennek a stílusnak egyik legtermékenyebb kartonrajzolója volt Lodewijk van Schoor, e kárpitsorozat tervezője. Mintaképül Jean Dughet és Jean Versini metszeteit használta, melyek Nicolas Poussin Bacchus születését ábrázoló festménye (1657) alapján készültek (ld. itt).

A kárpit bordűrjének külső szegélye újabb, így jelzése nincs. A bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményében ugyanakkor megtalálható az itt bemutatott kárpit teljesen azonos mása, melyen a brüsszeli városjegy és az I.V.D.B. szövőjegy is megtalálható (ld. itt). A jelzés tanúsága szerint a bécsi és a vele azonos méretű és rajzú budapesti kárpitot Jacob van der Borcht (Borght) (1676-1710) brüsszeli műhelyében szőtték 1700 körül.

A bécsi Bacchus-kárpit egy nyolc darabból álló, mitológiai történeteket ábrázoló sorozat része minden darabnak teljesen azonos díszítményű a kerete, méreteik azonban egymástól eltérőek. Feltételezhető, hogy a eredetileg a budapesti kárpit is egy hasonló sorozathoz tartozott. A bécsi sorozat további kárpitjainak témája: Bacchus és Ariadne diadalmenete A négy évszak áldozatot mutat be Apollónak Flóra megkoronázása Eurüdikét halálra marja a kígyó Venus és Adonis Luna és Endümion Minerva zenélő múzsákkal.

A kárpitsorozat hét darabja megtalálható a Bruck an der Leitha-i Harrach-kastély, négy darab pedig a müncheni Residenz gyűjteményében. A sorozat egyes darabjai megtalálhatók a poznani nemzeti múzeumban (Muzeum Narodowe) is.