Falikárpit - Proserpina és Ascalaphus

A kárpit valószínűleg egy Ceres történetét ábrázoló sorozat darabja. Az Ovidius által megörökített történet szerint Dis, az alvilág ura elrabolja Jupiter és Ceres lányát, Proserpinát és az alvilági birodalmába viszi (vö.: Átváltozások, V. 341–571.). Anyja fájdalmában az egész földet felkutatja utána, s megtudva hollétét Jupiter segítségét kéri visszaszerzéséhez. Ehhez Jupiter hozzá is járul, ha a lány nem evett még a holtak eledeléből. Ascalaphus azonban látta, hogy egy gránátalmából "hét magvat kiemelve ajka közé befogadta". Így "elállta gonosz vádjával a lány hazatértét" (Devecseri Gábor ford.). Ezt megbosszulva Ceres bagollyá változtatja Ascalaphust.

A kárpiton francia kert előterében két társnője között Proserpina áll gránátalmával a kezében. Jobbra a fa mögött leselkedik Ascalaphus. Ugyanez a parkábrázolás látható egy játszadozó puttókat ábrázoló, Simon Bouwens antwerpeni műkereskedő védjegyével jelzett, 1650 körüli kárpiton (Provinciaal Museum Het Sterckshof, Antwerpen-Deurne - ld.: Erik Duverger: Antwerp Tapestries of the Seventeenth Century. In: Connoisseur, April 1977, 274–287:276., 1–3. kép), az itt bemutatott kárpit bordűrje és a részletkidolgozás azonban közelebb áll a korabeli brüsszeli munkákhoz.

Azonos kompozíciójú, de más bordűrrel megszőtt kárpit található egy skóciai magángyűjteményben (Margaret Swain szíves közlése).

Egy 1925 körüli fényképfelvétel tanúsága szerint a kárpit egykor gróf Andrássy Gyula (1860–1929) tulajdonában volt, jelenleg ismeretlen helyen lévő párdarabjával együtt, melynek témája: Cyane, a szicília forrásnimfa átadja Proserpina övét a leányát kereső Cerésznek.