Falikárpit - Salamon király és jegyese, Sulamit ( illusztráció az Énekek éneke VII. részéhez )
| Leltári szám: | 61.507.1 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
1548 (feltehetően)
|
| Készítés helye: | Párizs (feltehetően) |
| Anyag: | gyapjúfonal; selyemfonal |
|---|---|
| Technika: | gobelin technikával szövött |
| Méretek: |
hosszúság: 200 cm
szélesség: 255 cm
sűrűség (felvető): 5-6 / cm
|
Groteszkes díszítésű keretben jogart tartó király és bőségszarut, valamint virágcsokrot tartó nőalak. A fejük fölötti, Cant. 7. jelzésű mondatszalagon az Énekek Éneke 7. versének 2. és 11. sorai olvashatók Pierre Robert Olivétan 1535-ben megjelent protestáns bibliafordítása nyomán, pikárd dialektusban (ld. itt): O fille le prinche, conbien son beau tes pas (t.i.: O fille de prince, combien sont beaux tes pas [*en chaussures]) – Je suis a mon bien ayme et sur moy ets [ti.: est] son plaisir. (Mely szépek a te lépéseid a sarukban, fejedelmi leány! – Én az én szerelmesemé, és az ő óhajtása énhozzám).
A kárpiton ábrázol király tehát Salamonként, a királynő pedig Salamon menyasszonaként, Sulamitként azonosítható. Ábrázolásukhoz felthetően Hans Sebald Beham 1537-ben Frankfurtban megjelent Biblicae historiae - Biblische Historien című képes bibliájának az Énekek éneként illusztráló metszete szolgált előképül (ld. itt). Az újabb kutatások a király alakját a hugenotta Antoine de Bourbon (1518– 562), Vendôme hercegének rejtett képmásaként értelmezik, aki a navarrai király egyetlen örökösével, III. Johannával (1528-1572) 1548-ban kötött házassága révén Navarra társuralkodója is lett. Feltételezhető, hogy a kárpit a házasságkötés alkalmából készült.
Az alakok ábrázolása eltér az erős manierista hatás alatt dolgozó fontainebleau-i iskolától, inkább a párizsi műhelyek 1550 körüli alkotásaihoz áll közel.
A kárpit korábban Baumgarten Nándor (1875–1936) jogász - műgyűjtő tulajdonában volt szerepelt az Iparművészeti Múzeum 1926. évi Gobelin-kiállításán, s a párizsi kárpitművészet korai emlékei között Heinrich Göbel 1928-ban megjelent Wandteppiche című kézikönyve is közli reprodukcióját (ld. itt).
Irodalom
- Szerk.: Farbaky Péter, Kiss Réka: Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2009. - Nr. 1.3.10. (Szilágyi András)
- Szerk.: Szilágyi András: Une tapisserie française du 16e siecle. Le personnage du roi Salomon (...) modele d'un cryptoportrait d'Ant. de Bourbon. Ars Decorativa 17, 1998. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1998. - 7-27. (Vajda Lőrinc)
- Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 115. (László Emőke)
- László Emőke: Flamand és francia kárpitok Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. - Nr. 27.
- Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - p. 295.
- Tapisseries anciennes des 16e, 17e et 18e siecles, provenant du Musée des arts décoratifs de Budapest. Musée des arts decoratifs, Lausanne, 1969.
- Kiss Béla és Jenő: Régi gobelinek és szőnyegek javítása. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1929.
- Göbel Heinrich: Wandteppiche. Klinghardt & Biedermann Verlag, Leipzig, 1928. - Bd. 2/1, p. ; 34.; Bd. 2/2., 18. kép
- Csányi Károly: Gobelin-kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Művészet, 2. (1926). 1926. - 397-412:406.(képpel)
