Falikárpit (töredék) - Héphaisztosz Akhilleusz fegyverit kovácsolja (a trójai háború jeleneteit ábrázoló kárpit részlete)
Leltári szám: | 20626 |
---|---|
Készítés ideje: |
1510 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Brüsszel |
A kárpit eredetileg minden bizonnyal egy nagyobb méretű, több képmezőből álló kárpit részét alkotta, amely a trójai háború históriájának epizódjait, közelebbről Akhilleusz történetét elevenítette meg Homérosz Iliász című eposza nyomán. A 16. század elején Brüsszelben készült, több példányban leszövött kárpit egy intakt példányát a zaragozai Museo de Tapices de La Seo őrzi (ld. itt). Ennek bal felső képmezője a budapesti kárpittöredékkel azonos módon ábrázolja Héphaisztoszt és a három fegyverkovácsot, amint Akhilleusz fegyverét kalapálják, a háttérben Akhilleusz anyjával, Thetisszel, aki megbízta a sánta kovácsistent, hogy mágikus erejű fegyvereket készítsen fiának.
A zaragozai kárpit további képmezői a történet előzményeit ábrázolják: a bal alsó sarokban a háborúba induló trójai herceg, Hektór látható, amint magára ölti fegyverzetét és elbúcsúzik feleségétől, Andromakhétól és apjától, Priamosz trójai királytól. A következő jelenet azt ábrázolja, amint Hektór megöli Akhilleusz barátját, Patrokloszt. A képciklus középpontjában a haragvó Akhilleusz látható, majd tőle jobbra Hektór öccse, Déiphobosz, amint Parisz halála után elnyeri Helené kezét. Ez utóbbi jelenetet ábrázolja egy, a madridi Museo Nacional de Artes Decorativas gyűjteményében őrzött kárpittöredék is, amely egykor talán összetartozott a budapesti darabbal (ld. itt). A kárpit egy további töredéke – egy a budapestihez hasonló formájú oszlopokkal keretelt képmező, amely feltehetően Akhilleuszt és szerelmét, Briszéiszt ábrázolja – a két világháború között Julius Böhler müncheni műkereskedő tulajdonában volt. (Ld. Heinrich Göbel: Die Wandteppiche und ihre Manufakturen in Frankreich, Italien, Spanien und Portugal. Teil II, Bd. II. Leipzig 1928, Nr. 327. – tévesen Jákob történeteként meghatározva – ld. itt).
Egy azonos tárgyú kárpit töredékét, valamint egy vagy két másik, szintén a trójai háború történetét ábrázoló kárpit részleteit őrzi a San Franciscó-i Fine Arts Museum is (ltsz.: 1975.5.28: Parisz és Helené megérkezése 1975.5.29: Hektór felölti fegyverzetét 1975.5.30: Menelaosz a trójai palotában megöli Déiphoboszt – ld. itt).
Irodalom
- Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. I. (Reprint). Helikon Kiadó, Budapest, 1986. - 31. kép
- Szerk.: Voit Pál: Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - 55. színes kép
- László Emőke: Flamand és francia kárpitok Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. - Nr. 6.
- szerző: Vadászi Erzsébet: A térművészetek határai I. Gótika. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1974. - Nr. 99.
- Tapisseries anciennes des 16e, 17e et 18e siecles, provenant du Musée des arts décoratifs de Budapest. Musée des arts decoratifs, Lausanne, 1969. - Nr. 1.