Legyező

Mirkovszkyné Greguss Gizella (1862–1955) festő- és iparművész nevét elsősorban a festett selyem- és égetett bársonymunkái miatt tartják számon. Magyarországon egyike volt az elsőknek, akik szakszerűen foglalkoztak iparművészettel. Feltalálta a bársonyégetést, amelyet 1903-ban az egész világon szabadalmaztatott. Bársonyműveiért az 1902-es a torinói kiállításon ezüst, az 1904-es St. Louis-i világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Tanított a Képzőművészeti Főiskolán, kialakította az Ipariskola női munkatervét, amelyben többek között bársonyégetést, szövetmunkákat, gyöngymunkát és ezen technikákkal kapcsolatos rajzot és tervezést oktatott.

A legyező festett, szív alakú levélkékben végződő szecessziós indadíszének forrása Huszka Józsefnek a Magyar Iparművészetben (Magyar Iparművészet, 2. 1899, 152–153.) megjelent tanulmánya lehetett. Ugyanez a minta díszítette az 1901-es szegedi kiállításon szereplő napernyőjét is.

Greguss Gizella hagyatékából került a gyűjteménybe a kiállításon szereplő, színes virágokkal hímzett selyemcipő pár is, amely valószínűleg szintén a művésznő egyik saját munkája.

A legyező valószínűleg Mirkovszky azonos díszítésű, az 1901-es szegedi iparművészeti kiállításon bemutatott napernyőjéhez tartozott. Vö.: Divald Kornél: A szegedi kiállítás. In: Magyar Iparművészet, 4. (1901), p. 204. - ld. itt.