Fedeles kupa - a részeg Szilénosz alakjával

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: E 66.1
Alkotó:
Petel, Georg (1601 - 1634) / csontfaragó
Wickert, Andreas (1600 - 1661) / ötvös
Készítés ideje:
1630 KÖRÜL
17. SZÁZAD 2. NEGYEDE
Készítés helye: Augsburg; Németalföld
Jelzés: augsburgi városjegy és AW (Andreas Wickert) mesterjegy (ld. Seling 1451, 69,)
Seling 1980 1. kötet, p. 110-111.; p. 277-278.; II. kötet 417. kép
Anyag: aranyozott ezüst; elefántcsont
Technika: cizellált; domborított; faragott
Méretek:
magasság: 27,8 cm
talpátmérő: 17,5 cm

Az augsburgi fedeles edények számos példányát ismerjük, amelyek edénytestét elefántcsontból alakították ki. A kupák elefántcsont borításának ilyen jellegű legszebb példáit Georg Petel készítette. Andreas Wickert számos elefántcsontkupa foglalatát alkotta meg.

A faragott elefántcsont "köpenyen" Silenus, Bacchus nevelője látható szatírokkal, puttókkal, gyermeket vezető nőalakkal. A relief a Rubens-tanítvány Williem Panneels (1600. k.–1632 után) A részeg Silenus című, 1630 körüli rézkarca nyomán készült (ld. itt), amely Rubens egy hasonló tárgyú, 1618-ban készült kompozíciójára vezethető vissza (München, Alte Pinakothek).

A fedél tetejét díszítő figura régóta hiányzik, s minden bizonnyal elveszett, megsemmisült. A hiányt az 1920-as évek elején készült leíró lajstrom megfelelő tétele is rögzíti. Vélhetően egy szatír- vagy Bacchus-figura ékesíthette az edény fedelét. A bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményében található egy igen hasonló díszedény (Inv.Nr. 4519 – ld. itt). Ennek elefántcsont faragása szintén Georg Petel műve, 1629-ből, s csak apró részletekben tér el a budapesti díszedény domborműves díszítményétől. Ennek fedelén egy szőlőfürtöt tartó ifjú szatír áll.

Az edény fedelében belül egy különálló, aranyozott ezüst lemezen nagyon finoman kidolgozott, poncolt Bacchus-figura látható. A fektetett hordóra támaszkodó Bacchus jobb kezében szőlőfürtöt, felemelt baljában pedig egy talpas ivóedényt tart. Kérdéses, hogy ez a fedőlemez egykorú-e az edénnyel, vagy esetleg későbbi pótlás. Andreas Wickert egy másik kupáján (Augsburg, 1653–1655 körül, Gotha, Schloßmuseum, Inv.Nr. K 23) az elefántcsont-díszítés feletti és alatti aranyozott ezüst szegélyen hasonló, finoman kidolgozott, poncolt szőlőindák láthatók. (Vö. Silber und Gold. II. Augsburger Goldschmiedekunst für die Höfe Europas. Hg. L. Seelig. München, 1994. Nr. 55. 249–251.)

Irodalom

  • Szerk.: Szilágyi András: Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014. - Nr. V.11. (Rákossy Anna)
  • Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 108. és kép (Rákossy Anna)
  • Szerk.: Szilágyi András: Hungary's heritage: princely treasures from the Esterházy Collection from the Museum of Applied Arts. Paul Holberton, London, 2004. - Nr. 36.
  • Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Helikon Kiadó, Budapest, 1994. - p. 43.
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 3.2. (Szilágyi András)
  • a kiállítást rendezte: Ács Piroska: Augsburgi barokk ötvösmunkák. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1984. - Nr. 21.
  • Szerk.: Miklós Pál: Az Esterházy-gyűjtemény. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - 12. kép (Héjjné Détári Angéla)
  • Szerk.: Galavics Géza: A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében. Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. - és 18. kép (Héjjné Détári Angéla)
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 194.
  • Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma műtörténeti magyarázatokkal. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1927. - p. 51.
  • Layer Károly: Das Ungarische Kunstgewerbemuseum: Illustrierter Führer durch die Sammlungen. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1925.