Fülbevalópár
Leltári szám: | 75.279.1-2 |
---|---|
Készítés ideje: |
17. SZÁZAD KÖZEPE (feltehetően)
|
Készítés helye: | Magyarország (feltehetően) |
Anyag: | arany (22 karátos); rubin |
---|---|
Technika: | beágyazott zománc (émail champlevé) |
Méretek: |
átmérő: 1,9 cm
súly: 4,3 g
|
A kör alakú, farkába harapó kígyót formázó kicsiny fülbevalókat igen finom, aprólékosan megfestett zománcdísz és egy-egy tábla rubint ékesíti. Utóbbiak lapos zárt foglalatban a kígyók fejét, míg a zománcok a nyak- és fejrészt díszítik. A rubinok körül beágyazott világoszöld, illetve fehér alapon feketével felülfestett zománcokat találunk, míg a kígyó hátán beágyazott fekete zománcuntázatot. A belső oldalt kék alapon fekete, illetve egy vékony sávban fehér és vörös felülfestésekkel mintázott zománcdekoráció díszíti. A fejrészt követő, egyenletesen karcsúsodó ívek felső harmadánál zsanérok rej­ lenek, melyek a kígyó szájánál beakasztható kampók nyitá­ sát teszik lehetővé.
E fülbevalótípus a 17. század elejétől vált népszerűvé, s a nemzetközi emlékanyagban számos változata ismert. Gya­ korta egészítették ki különféle (például csepp alakú) függe­ lékkel is. Az itt alkalmazott fehér- és különösen kékalapú felülfestett zománcok aranyalapú készítési technikájának kifejlesztője a Chateaudun-ben működő Jean Toutin (1578-1644) volt.Tevékenysége nyomán a 17. század harmincas éveitől terjedt el szélesebb körben Európa-szerte e látványos zománctechnika.
Irodalom
- Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. XI.127. (Simonyi István)