Húsvéti nyúl - papírmaséból

A húsvéti nyúl teste úgy készült, hogy a papírmasszát formába préselték, majd felületére egészen finom textilbolyhokat ragasztottak, innen származik budájának "bársonyos" hatása. Borostyánszínű szemei üvegből vannak. Lábánál apró, mohával bélelt, vesszőből fonott kosárka.

Ez a nyúlfigura maga is ajádékul szolgált, de úgy, hogy további ajádékot is rejtett: feje levehető, belsejében pedig apró üreg található, ahová cukorkát helyeztek.

Ilyesfajta húsvéti figurákat nagy számban gyártottak Szászországban, elsősorban Drezdában, ahonnan egész Európát ellátták, sőt, még az Egyesült Államokba is exportáltak. A tengerentúli kereskedelemet sokáig nem tette lehetővé az a tény, hogy a hajókon az egerek kárt tettek a rakományban. Döntő felfedezésnek számított tehát, hogy a papírmasszába adalékanyagként kaolint kevertek, s az új összetételű papírmasét már nem rágták össze az egerek.

A papírmasét a 18. századtól használták tálcák, szelencék, dobozok, sőt, kisbútorok készítésére is. Álarcok, babák és más játékok is készültek ebből a viszonylag könnyen deformálódó, vízre is érzékeny, tehát nem túl hosszú életű anyagból. Ezeket a sokszor csak egy alkalomra szóló tárgyakat a 20. század folyamán egyre inkább műanyagból kezdték előállítani, s a papírmasé feledésbe merült