Írószekrény (secrétaire)

Bútorgyűjtemény

Leltári szám: 79.170.1
Alkotó:
Vogel, Sebestyén (1779 - 1837)
Készítés ideje:
1810 - 1820
Készítés helye: Pest (feltehetően)
Anyag: fenyőfa alap (vakfa); mahagóni borítás
Technika: aranyozott; faragott; tusfestés
Méretek:
magasság: 165 cm
szélesség: 79 cm
mélység: 79 cm

Korának jellegzetes és közkedvelt bútortípusa volt a változatos formákban kialakított és díszített írószekrény, franciásan secrétaire, amely a polgári és arisztokrata szalonok reprezentatív berendezési tárgyaként tulajdonosának ízlését és anyagi lehetőségeit volt hivatott tükrözni. Közös szerkezeti elemük a lehajtható írólap, amely mögött számos kisebb-nagyobb fiók és rekesz helyezkedett el. Közép-Európában különösen elterjedt volt az ívelt oldalú, lefelé keskenyedő, lyra vagy urna formájú szekrénytest. Merész és fantáziadús szerkezeti megoldásaik miatt e bútorok némelyike szinte szobrászati alkotásnak tekinthető, de ezen felül is gyakorta díszítették őket faragott és festett ornamensekkel.

Az egykor a kolozsvári Zeyk család otthonában álló írószekrény az empire és biedermeier jegyeket egyaránt magán viselő átmeneti bútorstílust képviseli. A lábazatot és a korpuszt tartó mitológiai fantázialények, az ifjú Ganümédesznek, Zeusz kegyeltjének babérkoszorús keretbe foglalt festett alakja a középső szekrényrész ajtaján, valamint az antik művészet köréből származó további figurális és ornamentális motívumok különösebb összefüggéseket nélkülöző együttese még az empire stílus öröksége része annak a folyamatnak, amely során a görög-római kultúra elemei eredeti jelentésüket fokozatosan elveszítve, mélyebb tartalom nélküli dekorációvá váltak. A mahagóni-furnér markáns rajzolatának hangsúlyos díszítőelemmé emelése azonban már a biedermeier jellegzetes eszköze.

Az írószekrény alkotójaként korábban többször felmerült Vogel Sebestyén, az "első magyar bútorgyárnok" neve. Noha pontos származása jelzés hiányában egyértelműen nem állapítható meg, a bútor mindenképpen felkészült és invenciózus mester műhelyében készülhetett, igényes kialakítása révén kiemelkedik a kor bútorművességének átlagából.

Irodalom

  • Szerk.: Veres Mari: A reformkor művészete. Iparművészet. Vince Kiadó, Budapest, 2023. - p. 54. Nr. (29/1., 2.) (Semsey Balázs)
  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 102. (Semsey Balázs)
  • Szerk.: Zinnkann Heidrun: Der feine Unterschied. Biedermeiermöbel Europas, 1815-1835. Prestel Verlag, Frankfurt/M, 2007. - Nr. 2.
  • Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. - p. 125, Nr. 4.
  • Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - fa, bútor 29.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/14.
  • Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 2.90.
  • Voit Pál: Régi magyar otthonok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943. - p. 273.