Írószekrény
Leltári szám: | 59.2061.1 |
---|---|
Készítés ideje: |
1714
|
Készítés helye: | Augsburg (feltehetően) |
Anyag: | diófa borítás; diógyökér borítás; fenyőfa alap (vakfa); topolyagyökér berakás |
---|---|
Technika: | esztergályozott; faragott; ónberakással díszítve |
Méretek: |
magasság: 220 cm
szélesség: 180 cm
mélység: 100 cm
|
A vesztfáliai békekötés (1648) utáni német fejedelemségekben kezdetben itáliai, majd francia hatás figyelhető meg a bútorművészetben is. Az udvari és a polgári művészet élesebben különül el itt, mint bárhol Európában. A polgári követi ugyan a főúrit, de az új, barokk stílust átülteti a polgári életformának megfelelő léptékbe, s a maga egyszerű eszközeivel erősebben kötődik a helyi hagyományokhoz.
A parádés díszbútorok készítésének központja a korábbi évszázadokhoz hasonlóan továbbra is Augsburg, a nagy múltú ötvös-központ, az ezüstművesek birodalma. A18. század első felében, Martin Engelbrecht kiadásában itt jelentek meg Johann Rumpp Bürger und Silberkistler bútorminta-rajzai Tischler oder Schreiner Risse címen. Ezek között a tervek között már megtaláljuk az íróasztalra állított, a Rajna vidékén és Augsburgban comptoirnak vagy contoirnak nevezett szekrénykét, amely valójában a kabinetszekrényből a két záróajtó elhagyásával kialakított tároló bútor. A középajtós szekrényrész köré komponált fiókok homlokzati kiképzése hajlított, a középrész kiemelkedik, magasabb lesz, s lényegében már olyan elrendezésű, mint az emeletes írószekrényé. Az alsó középfiók átalakul lapos, lehajtható lapú íróládikává az asztal és a contoir között. Johann Rumpp említett mintarajzainak hatása érvényesül a budapesti, viszonylag korai, 1714-es évszámot hordozó írószekrényen, amelyen főszerepet kapnak a hevederekkel megerősített baluszteres lábak, hullámzó, mozgalmas homlokfelületek, fény-árnyék kontrasztot teremtő voluták és ívek. A hatalmas méret, a látványos formagazdagság, a már szinte teátrális pompa jellemzi e bútort, amelynek rokon emlékeit számos dél-németországi műgyűjteményben találhatjuk.
Irodalom
- Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 72. (Vadászi Erzsébet)
- Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. - 68, (Nr. 3.)
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 38.
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 5.8.