Kanna - a Keresztre feszítés jelenetével
Leltári szám: | 4824 |
---|---|
Alkotó: |
Preuning, Paul (1540 - 1550) / műhelye |
Készítés ideje: |
1550 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Nürnberg |
Anyag: | égetett agyag |
---|---|
Technika: | korongozott; ólommázas; ónmázas; plasztikus díszítés |
Méretek: |
magasság: 26,3 cm
szájátmérő: 9,3 cm
talpátmérő: 11,7 cm
|
A szakrális rendeltetésű edényen – amely bizonyára úrvacsora-kannaként volt használatos – a Kálvária-jelenet reliefdíszes ábrázolása látható. A keresztfából kétfelé ágazó stilizált, levelekkel, egy-egy szőlőfürttel díszített – Mária és János alakját ívelten keretelő – ág utalás Jessze fájára, Jézus Krisztus családfájának ábrázolására. Szintén ószövetségi próféciára utal a keresztfa mögött látható sötétkék alap, amely a Krisztus megfeszítésekor az eget sötétté komorító napfogyatkozásra utalhat: „Azon a napon (…) nappal is sötétséget borítok a földre” (Ámosz könyve 8,9). A keresztfán Krisztus dicsfénye fölött IRNI (!) felirat látható az INRI [Jesus Nazarenus Rex Judaeorum - Nazareti Jézus, a zsidók királya] felirat helyett, a betűk sorrendjének felcserélése, a tévesztés magyarázata, hogy a keramikusok főként kész előképeket, kompozíciókat másoltak a szövegek, feliratok jelentését kevéssé ismerve.
A Preuning keramikuscsalád a 16. század második felében, Nürnbergben működött. Műhelyük edényeket és kályhákat egyaránt készített. Edényeik jellemzője az egyszerű korongolt forma, valamint a plasztikus figurális díszítés mellett a vegyesmázas, az ón- és ólommázas technika alkalmazása. A zöld, kék és barna ólommázas alapon fehér és sárga ónmázat alkalmaztak. A plasztikus részleteket, díszeket, a leveleket, virágokat, rozettákat és a kancsó figurális elemeit nem az edényen mintázták meg, hanem negatív formákban előre préselték, majd ezekből a kicsiny domborművekből állították össze a kompozíciót – hasonlóan a német reneszánsz sómázas kőcserép edényeinek díszítésmódjához.
Irodalom
- Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 25. (Balla Gabriella)
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - kerámia 8.
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/64.
- Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 230. (Cserey Éva)
- Szerk.: Voit Pál, László Emőke: Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - p. 90., 28. kép
- Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - 171.
- Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 90.
- Szerk.: Voit Pál, Csernyánszky Mária: Az Iparművészeti Múzeum mesterművei. 1896-1946. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1946. - p. 11.