Kabinetszekrény - ún. Schreibtisch

Négyszögletes ládára emlékeztető forma. A tetőn, a homloklapon, vagyis a lehajtható írólapon, a hát- és oldalfalakon széles sötét keretbe foglalt mezők haboskőrisből. A homloknézeti oldalon ezekben egy-egy virágos-leveles ágon ülő „tarka” madár. A bútor sarkait fehér festékkel kitöltött maratott díszű vasveretek védik. Belsejében négy ajtócska mögött polcos rekeszek, valamint tizenkét kis fiók. Az intarzia jellegzetes elemei: a fiókokon és ajtócskákon képzeletbeli, elhagyatott romok és építmények. Az írólapon virágos-leveles indákkal átfont, áttört tekercsek szövevénye széles bordűrt alkot és keretbe foglal egy fantasztikus kompozíciót, ennek főalakja kezében bogyós ágat tartó, könyökére dűlő puttó.

Rokon emlékek: "Schreibtisch" Anna Katarina főhercegnő tulajdonából, Innsbruck (?) 1590 körül, Innsbruck, Servitenkloster "Schreibtisch", Tirol 1580-1590 között, Amszterdam, Rijksmuseum mindkettőt közli: Lieselotte Möller: Der Wrangelschrank und die verwandten süddeutschen Intarsienmöbel des 16. Jahrhunderts. Berlin 1956, Nr. 28, 68, 114-116. és 174. sz. kép.

Az Iparművészeti Múzeum kabinetszekrényéhez, a dél-német területről származó analóg darabokhoz hasonlóan nem tartozott állvány. Az ábrázolások az elmúlás, az enyészet hangulatát sugallják, míg a buja vegetáció s maga a gyermekalak is, a lassú újjászületés gondolatát hordozzák. A rom-architektúra Léonard Thiry és J. A. Du Cerceau (1550) metszeteire vezethető vissza, később elsősorban a Nürnbergben és Augsburgban működő Lorenz Stöer rajzai és főleg "Geometria et Perspectiva etlicher zerbrochener Gebew" című, 1567-ben megjelent fametszetei formálták és terjesztették ezt az absztrakt, szimbolikus tartalmú, manierista intarziastílust, amelynek számos emléke maradt fenn kabinetszekrényeken és az ún. Schreibtischeken. A készítés helyének azért tartjuk Innsbruck központtal Tirolt, mert az áttört hengertekercs, kabinetszekrényünk egyik fontos díszítőeleme, ennek a területnek számos ismert darabján tűnik fel.