Kályhacsempe - Alexandriai Szent Katalin alakjával-a besztercebányai Bothár-házból
| Leltári szám: | 3595 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
1490 - 1500
|
| Készítés helye: | Besztercebánya |
| Anyag: | égetett agyag |
|---|---|
| Technika: | mázatlan |
| Méretek: |
magasság: 35 cm
szélesség: 25,5 cm
vastagság: 6 cm
|
Mázatlan cserép, korongolt és formába préselt elemekből összeállított, összeragasztott, szárított, égetett. Álló téglalap formájú, hátoldala ívelt, korongolt.
A kályhacsempe mintegy 20 további darabbal együtt 1894-ben került elő a besztercebányai Bothár-ház kertjében, földmunkák közben.
Mérműves boltív alatt Alexandriai Szent Katalin félalakos ábrázolása attribútumával, a törött kerékkel.
A középkortól kezdve főleg Közép-Európában épített cserépkályhák elsődleges funkciójuk, a fűtés mellett a belső tér reprezentatív berendezési tárgyai voltak, a termek, lakosztályok díszéül is szolgáltak. A gótikus és reneszánsz kályhákat negatív formákkal sokszorosított kályhacsempékből (régiesen: kályhafiókokból) építették. Szögletes homloklapjukat domborművekkel díszítették az ábrázolások előképéül metszeteket, érmeket használ-tak. Szentek, apostolok, allegórikus alakok mellett gyakoriak az Ó- és Újszövetségi jelenetek, a mitológikus és világi ábrázolások.
Irodalom
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - kerámia 3.
- Szerk.: Stangler Gottfried: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, 1458-1541. (Austellung, Schallaburg, 1982). Wien, Niederösterreichisches Landesmuseum, 1982. - Nr. 707. (Cserey Éva)
- Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - p. 153.
- Szerk.: Ráth György: Az iparművészet könyve. II. Athenaeum Kiadó, Budapest, 1905. - 468. kép
