Kanna - a Keresztre feszítés jelenetével

A szakrális rendeltetésű edényen – amely bizonyára úrvacsora-kannaként volt használatos – a Kálvária-jelenet reliefdíszes ábrázolása látható. A keresztfából kétfelé ágazó stilizált, levelekkel, egy-egy szőlőfürttel díszített – Mária és János alakját ívelten keretelő – ág utalás Jessze fájára, Jézus Krisztus családfájának ábrázolására. Szintén ószövetségi próféciára utal a keresztfa mögött látható sötétkék alap, amely a Krisztus megfeszítésekor az eget sötétté komorító napfogyatkozásra utalhat: „Azon a napon (…) nappal is sötétséget borítok a földre” (Ámosz könyve 8,9). A keresztfán Krisztus dicsfénye fölött IRNI (!) felirat látható az INRI [Jesus Nazarenus Rex Judaeorum - Nazareti Jézus, a zsidók királya] felirat helyett, a betűk sorrendjének felcserélése, a tévesztés magyarázata, hogy a keramikusok főként kész előképeket, kompozíciókat másoltak a szövegek, feliratok jelentését kevéssé ismerve.

A Preuning keramikuscsalád a 16. század második felében, Nürnbergben működött. Műhelyük edényeket és kályhákat egyaránt készített. Edényeik jellemzője az egyszerű korongolt forma, valamint a plasztikus figurális díszítés mellett a vegyesmázas, az ón- és ólommázas technika alkalmazása. A zöld, kék és barna ólommázas alapon fehér és sárga ónmázat alkalmaztak. A plasztikus részleteket, díszeket, a leveleket, virágokat, rozettákat és a kancsó figurális elemeit nem az edényen mintázták meg, hanem negatív formákban előre préselték, majd ezekből a kicsiny domborművekből állították össze a kompozíciót – hasonlóan a német reneszánsz sómázas kőcserép edényeinek díszítésmódjához.