Kehely paténával

A magas boltozatú, kerek, három keskenyebb és három szélesebb egységre tagolódó talp áttört alsó sávja felett a talpboltozat erőteljes plaszticitású, trébelt, kagylókkal, rocaille-okkal és tölcsérekkel kombinált, architektonikus keretművet idéző voluta- és szalagdíszei három ószövetségi áldozati jelenetet fognak közre. Az elsőn Ábrahám és Izsák, a másodikon Ábrahám és Melkizedek találkozása, a harmadikon Káin és Ábel látható. A figurák és a kompozíciók tárgyi részletei poncolt háttér előtt jelennek meg. A talp felől egyszerű díszítősávok, valamint három búzakéve kúszik fel a szár felé. A négyoldalú nódusz és a vele azonos egységet alkotó szár feltehetően a talp és a vele összetartozó kuppa készítési idejénél valamivel későbbi pótlás eredménye. A harangidomú kuppa a szájánál kiszélesedik, felső része sima. A gazdagon trébelt kuppakosár díszítése a talpéhoz hasonló. Az ornamentális struktúra három kagylóidomú és három kisebb, posztamenst imitáló, négyszögletes kartust fog közre, amelyek voltaképpen egy-egy önálló, kagylós-volutás záródású ablakmezőt formáznak. A nagyobb díszkeretek mezőiben a passió jelenetei tűnnek fel: Krisztus ostorozása és az Ecce Homo, valamint a megfeszített Üdvözítő Máriával és János evangélistával. A négyszögletes kartusokban angyalkák ülő alakjai láthatók a kínszenvedés eszközeivel: az oszloppal és a korbáccsal, a töviskoronával és a szögekkel, illetve a kereszttel.

A kehely stílusa alapján az 1760 körüli években készülhetett; a talpperemén beütött „IS” mesterjegy mindeddig azonosítatlan. A talpperemen látható további jelzések nem datáló jelentőségűek: az 1813-ban használt bécsi városjegy (Reitzner 1952, P 124) részleges nyoma és a 19. század elején beütött hitelesítő és adómentességi jegyek egyaránt későbbiek a tárgynál (Repunzierungsstempel, 1806/1807, lásd Reitzner 1952, P 126; Befreiungsstempel, 1809/10, lásd Reitzner 1952, P 134).

A paténa egyszerű, sima, dísztelen.

A tárgyak Lőwy (László) Fülöp budapesti műkereskedőtől, vásárlás útján kerültek az Iparművészeti Múzeumba, 1904-ben.

Ecsedy Anna