Kerámiakép - Szent István Keán elleni hadjáratának ábrázolásával, a Képes Krónika nyomán

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 65.7.1
Gyár / műhely: Zsolnay-gyár (Pécs)
Készítés ideje:
1896
Készítés helye: Pécs
Jelzés: hátoldalán kettős körben öttornyos gyári jegy ZSOLNAY
PÉCS körirattal; felirat ezüstös mázzal: SZENT-ISTVÁN
HADJÁRATA KEÁN ELLEN. / (A BÉCSI KÉPES
KRÓNIKA 41. LAPJA)
Anyag: keménycserép
Technika: eosinmázas kézi festés
Méretek:
magasság: 12,7 cm
szélesség: 17,6 cm
vastagság: 0,3 cm

A Képes Krónika Keán vezér legyőzését ábrázoló miniatúrájának másolata szerepel a finom kerámialapon. Néhány ismert, fennmaradt tárgy és a Zsolnay-gyár rajzos dokumentációi alapján megállapítható, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredéves évfordulójának évében a pécsi Zsolnay-gyár műhelyeiben a Thuróczy-krónika három, valamint a Képes Krónika négy miniatúráját reprodukálták. Az ábrázolások témájából arra kö­ vetkeztethetünk, hogy szinte a "honfoglalás történel­ mét", legfontosabb, sorsdöntő momentumait foglalták füzérbe a különböző méretű kerámiaképecskék. A né­ hány, szétszórtan fennmaradt darab alapján nem követ­ keztethetünk formai egységbe is foglalt sorozatra, de eszmei összetartozásuk feltételezhető. A hon "birtokba­ vételét" mint hosszú és küzdelmes, dicsőséges folyama­ tot illusztrálják, interpretálják.

Ha a történelmi események időrendjébe soroljuk a Zsolnay-gyár által reprodukált krónikaillusztrációkat, akkor Attila király ábrája indítja e kerámiaciklust, a Thuróczy-krónikából, kinek "örökébe léptek" Árpád magyarjai, nem csupán elfoglalva, hanem "visszafoglalva" a Duna menti hont. A Scythiából induló, portyázó, vadászó vitézeket mutatja képzeletbeli kerámiasorozatunk következő ábrája. A Képes Krónika fol. 2v-ján lévő miniatúráját is elkészítette a gyár, a IV. dekorkönyv 2664. számú, kissé leegyszerűsített, színes rajzocskájából következtethetően. A Képes Krónika fol. 3r-járól vett kép folytatja a történetet. A vadászó Hunor és Magor mellett a messzire csalogató csodaszarvas is látható a díszes kezdőbetűbe festett jeleneten, melyet a Zsolnay-gyári (IV. könyv, 2663. sz.) dekorrajz tanúsága szerint az iniciálé betűjét teljesen mellőzve festhettek meg a kerámiaváltozatban. Következett a magyarok bejövetelének képe a Thuróczy-krónikából, majd István királynak két - a külső és belső ellenség legyőzését szimbolizáló - győzelme következik, a pogány Koppány lefejezése, valamint Keánnak, a bol­ gárok és szlávok vezérének megölése. Az előbbinek mintája a Képes Krónika fol. 19v-jának miniatűr áj a, az utóbbinak a fol 21r teljes szélességét elfoglaló, díszes keretben látható képe.

A középkori kútfőkből összeállított képsorozatot a Thuróczy-krónikából vett kép, a lovas vitézként ábrázolt Szent László alakja zárja.

A Képes Krónikát 1933-ig Bécsben őrizték, de másolata 1877-től megtalálható volt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Toldy Ferenc kutatásai, az 1867-ben Pesten kiadott, Marci Chronica de gestis Hungarorum című műve a kódexre irányította a figyelmet. 1871-ben Rómer Flóris az Archeaologiai Értesítőben gyűjtést kezdeményezett lemásolására, beszámolván az Emich Gusztáv bécsi nyomdájában, Mögele Endre "hű és ügyes ecsetétől" származó tíz másolatról. Rómer 1877-ben Bicsérdy János miniatúráit dicséri. (Rómer Flóris: A magyar "Képes Krónika" ügyében. Archeaologiai Értesítő 5. /1877/ 124-125.) Varjú Elemér későbbi ítélete közel semmilyen kedvező a másolat minőségéről, de az immár Budapesten is megtekinthető példány a tanulmányozhatóságot és a közismertséget minden bizonnyal elősegítette, és áttételesen hozzájárult a Zsolnay-gyári, alacsony példányszámban készített másolatok megszületéséhez is.

Czobor Béla is már 1885-től figyelemmel kísérte a Zsolnay-gyár munkáját. A Nemzet folyóirat 1885. július 15-i számának mellékletében írta: „Minden - magában véve bármily csekély - tárgy, melyet a múlt idők művészete hozott létre, bennem első pillanatra azon kérdést ébreszti, mennyit és azt a mennyit a mai technikai előrehaladottság felhasználása mellett hogyan kellene gyümölcsözővé tenni iparművészetünk számára".

Irodalom

  • Szerk.: Mikó Árpád, Sinkó Katalin: Történelem - kép. Múlt és művészet kapcsolata Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. - Nr. XV.14. (Csenkey Éva)