Keresztelőmedence

Sovánka István az 1896-ban megrendezett millenniumi kiállításon mutatta be többrétegű, maratással megmunkált üvegből készült keresztelőmedencéjét, mellyel fényes sikert aratott.

Wartha Vince egy egykorú írásában így méltatta Sovánka művét: "Feltűnést keletett az a gyönyörű keresztelőmedence, melyet Sovánka, a zay-ugróczi üveggyár festőműtermének vezetője készített. Rubinvörös üveggel borított színtelen üvegből készült az, oly módon, hogy a művész a rubinvörös borító réteget folysavval kezelte, hol egészen eltávolította, hol részben vastagabb vagy vékonyabb átlátszó rétegben meghagyta. Az ily módon létrejött rajz valóban gyönyörű hatást hozott létre." (Wartha Vince: Az üvegipar. In: Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi emlékkönyv. Budapest 1897, 189-194:190.)

A medence testét széles talpról induló, többszörösen tagolt baluszter-nyél tartja. A test félköríves mezőiben négy újszövetségi jelenetet láthatunk az evangéliumi szöveghely pontos megjelölésével. Az első Jézus születése (Lucas II.12), a következő Krisztus keresztelése (Matheus III.17), a harmadik mezőben a 12 éves Jézust láthatjuk a templomban (Lucas II.47), végül az a jelenet következik, amikor Krisztus megáldja a kisgyermekeket (Marcus X.13).

A sokalakos kompozíciók közé helyezett háromkaréjos medalionokban a négy evangélista tónusokban gazdag ábrázolásai kaptak helyet szokásos attribútumaikkal. A medence fedelén hasonló háromkaréjos medalionokban, körben a 12 apostol jelenik meg. A keresztelő medence felépítményének kompozícióját egy rozettákkal díszített gömbtagon nyugvó kereszt zárja le.

A medence testén körbefutó felirat (A Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Millenniumi Kiállítás alkalmából ajánlja Göpfert Miksa üveggyáros, Zay-Ugróczról, készítette Sovánka István.) nemcsak a művész nevét örökíti meg, hanem a készítés helyét és idejét, az ünnepi alkalmat, mely létrehívta, továbbá az adományozás nemes gesztusát is. E jeles darab, melynek megvalósítását méltán tekinthetjük technikai bravúrnak, nemcsak a hazai üvegművészet magas színvonalát képviseli, hanem egyúttal dokumentálja azt a felfokozott várakozást is, mellyel a magyarság a millenniumi ünnepségek elé tekintett.