Kiállításfotó - zeneszoba az 1906. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjában

Az 1906. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának tervezésére és a kiállítás egy részének rendezésére az Iparművészeti Társulat Maróti Gézát kérte fel. A központi csarnokhoz kapcsolódva Maróti saját bútoraival berendezett zeneszobát helyezett el. A helyiség középpontjába Beethoven mellszobra, a falakra Telcs Ede szobrász (1872–1948) zenélő puttói, feliratokkal díszített tölgyfa burkolat került.

A zeneszekrény magas, vékony lábakon állt. A téglatest formát belül polcok és rekeszek osztották, az ajtókat kívül is, belül is berakás díszítette. A külső felületen Maróti kedvelt motívumát, a kissé stilizált búzakalászokat alkalmazta a belső oldalon világos és sötét háromszögek váltakoztak, a világos elemek közepébe szív körvonalú fémberakás került. A berendezéshez úgynevezett „halászszékek” tartoztak: a népi bútorformából kiinduló, háromlábú, ácsolt szerkezetű székek különleges támlával egészültek ki. A félköríves ülőlaphoz három, szív alakban végződő függőleges deszka illeszkedett, melyeket szeldelt szélű elemek kötöttek össze. A központi deszkát háromszögbe komponált kettős kereszt és hármas halom motívum, valamint az 1905-ös évszám díszítette. A bútorok kivitelezője Simay Lajos asztalosmester volt.

A milánói magyar pavilon leégett, a kiállított tárgyak nagy része elpusztult. Maróti bútorait azonban újra elkészítették 1907-ben szerepeltek az Iparművészeti Társulat pécsi kiállításán.

A felvétel közölve: Magyar Iparművészet, 1906, 189.