Kisplasztika - halat tartó nőalak

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 88.150.1
Gyár / műhely: Wiener Keramik Werkstätte
Készítés ideje:
1910 KÖRÜL
Készítés helye: Bécs (Wien)
Jelzés: a talapzaton hátul masszába nyomott KW monogram, négyzetes
keretben
Anyag: samottos keménycserép
Technika: formába préselt; mázas; redukáltan égetett fémlüszter
Méretek:
magasság: 66,5 cm
szélesség: 39,5 cm
mélység: 27 cm
A belül üreges, négyzetes formájú talapzat lépcsősen kiemelkedő részén ül a ruhátlan, fiatal nőalak, jobb lábát maga alá húzva. Bal térdével támasztja, két karjával fogja az ölében tartott nagy, pikkelyes halat, melynek üreges szájából ömlött egykor a kút vize. A vízsugarat figyelte derűsen mosolyogva, fejét kissé előrehajtva a nyugodt, teltidomú figura. Dús, stilizált rajzolatú haja körülöleli vállát, szépen ívelő sima hátán a hal kettéágazó farka csapkod. A szabatos, erőteljes mintázás és a belső formagazdagság mellett is zárt, tömbszerű, kiegyensúlyozott a kompozíció. A színezés még a korábbi stílusirányzat sajátosságát követi. A teljes kompozíciót egyenletesen borító zöldes máz spontán elszíneződéseket, lecsorgásokat, kristályokat mutat, mohás kövekre emlékeztet. A hal szájánál, a pikkelyes testen a barna és sötét rajzolat nemcsak értelmezi a formát, de emlékeztet a források természetes barna elszíneződésére is. A vékony, fényes, irizáló lüszterbevonat a folyó víz fényjátékát idézi. Egykor elegáns villa fogadótermében állhatott az a vízmedence, melynek kvalitásos szobrászati díszéül szolgált e plasztika.

Irodalom

  • Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 8.20. (Csenkey Éva)