Komód

XIV. Lajos (1661-1715) és XV. Lajos (1723-1755) francia királyok uralkodása és a nevükkel jelzett stílusok között Orléans-i Fülöp régenssége (1715-1723) egyaránt átmenetet képezett. Bár Orléans-i Fülöp uralkodása csak nyolc évig tartott, a Régence stílus csaknem a század közepéig nyomon követhető. A Louis XIV. bútorok kissé nehézkes, barokk formája a Régence stílusperiódusban könnyedebbé válik, elkezdődik a hajlított, ellentétes állású, homorú és domború vonalak játéka a tárgy felületén, új rendeltetésű bútortípusok és új formák jelennek meg. A mindennapi használati tárgyakat faragó asztalosok (menuisier) mellett egyre fontosabb feladatot kapnak a magas művészi nívójú, gazdagon berakott, veretekkel díszített bútorokat elállító asztalosok (ébéniste). Utóbbiaknak csak egy része francia, sok köztük a flamand, holland, Rajna-vidéki német származású mester.

Flamand származású volt a Párizsban 1720-1774 között működő Criaerd (Criard) műasztalos család is, amelynek egyik tagja készítette az itt bemutatott, CRIAER mesterjeggyel jelzett komódot, melyen a párizsi asztalos céh tagjai által 1742-től kezdődően kötelezően használt JME (Jurée Maîtres Ébénistes) jelzés is megtalálható. A komód feltehetően a műasztalos família legnevesebb tagja, Mathieu Criaerd (1689-1776) testvérének, az 1720-1750 között működő Antoine Criaerd-nek (1695-?) a műve.

Az alacsonylábú, háromfiókos komód felépítésében még a Régence-ra emlékeztető darab, ugyanakkor díszítési módja már kifejezetten rokokó stílusú, fiók-homloklapjait ugyanis kagylós bronzveretekkel egységes keretbe fogták, amelyben tükörképszerűen elrendezett, rakott művű virágos, leveles indák jelennek meg. Ugyanezek a rózsafa virágindák a szintén domborúan ívelő oldallapokat is kitöltik.