Legyező - II. Lipót német-római császár és magyar király családjával

Tizenkét szantálfa küllőn és két csont záróküllőn akvarellel festett rézmetszetes papírlap. A küllőket csontalátétes rézcsavar fogja össze.

A metszet színpadszerűen kialakított térben jeleníti meg a császárt és népes családját. A gyermekeitől közrefogott császári pár, a felvilágosult uralkodókhoz méltón, császári jelvények nélkül áll a kétoldalt oszlopokkal határolt, fölvont, aranymintás vörös függönnyel kereteit pódium közepén. A pódiumra két oldalról lépcső vezet föl, a lépcsők melletti mellvéden az ábrázolt személyek beszámozott névsora olvasható.

A számok megismétlődnek a szereplők mellett, ily módon könnyítve meg azonosításukat.

A bal mellvéden: 1. Seine Apost: Majestat Leopold II. / 2. Königin Majestat Maria Lauise (sic!) / 3. Erzherzog Franz Ioseph Erbprinz. / 4. Erzh: Ioseph Ferdinand. / 5. Erzherzogin Mariaanna. (sic!) / 6. Erzh: Karl Ludwig. / 7. Erzh: Alexander Leopold / 8. Erzh: Ios: Anton Iohann.

A jobb oldali mellvéden: 9. Erzherzogin Maria Clementina / 10. Erzh: Anton Victor. /11. Erzh-in Maria Amalia. /12. Erzh: Iohann Baptist. / 13. Erzh: Rainer Ioseph. / 14. Erzh: Ludwig loseph. / 15. Erzh: Ioh. Ios. Rainer Rudolph.

A császárné ruháját és a függöny ívét a papírlapra varrott flitterek ékítik. A hátlapon két, vörös uniformist viselő, kivont kardját vállához emelő huszár között, letakart asztalra helyezett, vörös párnán nyugszik a magyar korona, az országalma, a jogar és a kard. A bal sarokban két, elmosódott, kisméretű pecsét. A küllők díszítetlenek, a záróküllők felső részén, három oldalon, egyszerű faberakás. Hosszú, sodrott, egykor vörös, mára barnára fakult selyemzsinór van a küllőkhöz kötve. II. Lipót császárt 1790. november 15-én koronázták magyar királlyá Pozsonyban, s ezzel az uralkodó és a magyar rendek között létrejött új kompromisszumot szentesítették valószínűleg a koronázási eseményekre készült a császárt és a császári családot népszerűsítő legyező. Szabolcsi Hedvig, alább hivatkozott cikkében Hieronymus Löschenkohl által kiadott metszetnek tartja a lapot. A Historisches Museum der Stadt Wien gyűjteményében lévő, Adamschek-metszetet felhasználó legyező – II. Lipót császár és családja a kertben (ltsz. 58.558) – alapján, ugyan feltételesen, de G. Adamschek munkájának tekinthető ez a legyezőlap. A szakirodalomban magyar származásúként számon tartott, Bécsben működő metsző legismertebb művei Decsy Sámuel A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak Históriája című, Bécsben, 1792-ben megjelent könyvekhez készített képtáblák.