Legyező - Jelenetek Kolombusz életéből

Huszonegy darab maratott, festett és aranyozott fémküllőn akvarellel festett pergamenlap. A küllőket fémszegecs fogja össze.
A történelmi jelenetet ábrázoló képek, gótikus íveket idéző és különféle motívumoktól megszakított keretben jelennek meg mindkét oldalon. A motívumok: fönt, középen, kiterjesztett szárnyú sas szárnyain piros, illetve kék címerpajzsban F, illetve Y betű, a szélső sarkokban, fekete címerpajzsban horgony, a belső sarkokban kerek, fekete mezőben vitorlás csónak, ez utóbbiak között, a lap szélén, jogart és kardot tartó sas mellén az elnagyolt rajzú, spanyol királyi címer. A jelenetek, Kolombusz Kristóf életéből két - Amerika felfedezésének lehetőségét megteremtő, nagy jelentőségű - találkozást ábrázolnak. Az egyik oldalon, Izabella királyné színe elé járul két férfi - Kolombusz és az őt pártfogoló Medina Sidonia herceg -, a királyné csodálkozó, a mögötte álló udvari emberek meglepődött, sőt gyanakvó arckifejezéssel hallgatják a pártfogó szavait.
A teremben függő zászlók egyikén FC monogram olvasható. A másik oldalon könyvtárszoba látható, ahol egy asztalra kiterített rajzot magyaráz Kolombusz a körülötte ülő szerzeteseknek és nemesembereknek.
A szobából, nyitott ajtón át kerengőre látni, ahol egy szerzetes közeleg. 1486-ban Medina Sidonia herceg sikertelenül próbálta Izabella érdeklődését felkelteni pártfogoltja terve iránt. Öt évvel később, 1491-ben, a La Rabida kolostor priorja - mellesleg a királyné gyóntatója - ugyancsak figyelemre méltónak találta a genovai hajós elképzelését, s ő elérte a királynénál, hogy Kolombusz hajókat kapjon terve – nyugat felé hajózva elérni Indiába - megvalósításához. A küllők reneszánsz ornamentikája között, középen, címerpajzsba foglalt férfibüszt - Kolombusz - fölé két puttó tart koszorúkat. A záróküllők fonadékos, medalionos díszei között íjára támaszkodó Ámor áll. Az egyik záróküllő belső oldalán jelzés: MARTINEZ / TOLEDO, a másik belső oldalán: A.L. SERRA / MADRID. A szignatúrák egyelőre azonosítatlanok. A legyező valószínűleg Amerika felfedezésének 400 éves évfordulóján, 1892-ben tartott ünnepségek egyik emléke.