Levesestál fedéllel és alátéttel - Az agrigentói Junó és Héraklész-szentély látképével (Alexandra Pavlovna étkészletének része)

A levesestál egy több mint 60 darabból álló étkészlethez tartozik, amely Habsburg József Antal főherceg (1776–1846) – ismertebb nevén József nádor – első felesége, Alexandra Pavlovna (1783–1801) nagyhercegnő – I. Pál orosz cár (1754–1801) leánya – kelengyéjének részét képezte. Az étkészlet minden bizonnyal 1800 feburárjában került Magyarországra, amikor a hercegnő beköltözött a nádori rezidenciaként szolgáló budai királyi palotába.

Az étkészlet – valamint az ahhoz tartozó, asztaldíszként szolgáló négy biszkvit szobor (ld. itt) – az 1744-ben Erzsébet cárnő (1709–1762) pártfogásával alapított szentpétervári Cári Porcelánmanufaktúrában készült. A változatos formájú tálalóedények – a talapzaton álló levesestál, a pecsenyék, mártások, köretek, pástétomok, fűszerek, eszenciák, gyümölcsök, csemegék tálalására szolgáló, poharak hűtésére, italok keverésére használt edények – mindegyike ritkaság. A pétervári porcelángyár ugyanis elsősorban az uralkodó és családja számára dolgozott, azaz a manufaktúra termékei elsősorban a cári udvar reprezentációját szolgáltáták, s csak ritkán kerültek külföldre ajándékként, így Európában csak kevés gyűjtemény büszkélkedhet a budapesti étkészlethet hasonló darabokkal.

A klasszicista stílusú készlet díszítése mértékletes. Az edények peremén a formai tagolást követő sávokat rózsákból álló mustra tölti ki, amely arany-alapú színes festéssel készült. A finoman mintázott plasztikus edényfogók – maszkok, articsókák – aranyozottak. A tálak, tányérok tükrében, illetve az edények oldalán gyöngysoros keretben az ókori Itália épületeit, romjait ábrázoló, színesen festett képecskék láthatók. A veduták részben Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) 1756-ban készült, Antichita Romane címmel kiadott metszetsorozata, részben más, hasonló metszetalbumok nyomán készültek. Az edények alján francia nyelvű feliratok is megnevezik a vedutákon ábrázolt épületeket így például a levesestál alján a Restes du Temple de Junon Lucine / Restes du Temple d'Hercule felirat olvasható, azaz a tál két oldalán látható veduták a szicíliai Agrigentóban álló Junó és Héraklész-szentélyt ábrázolják, egy 1786-ban Nápolyban kiadott metszetalbum nyomán (ld itt).

Az Alexandra-készlet közeli analógiája a Cári Porcelángyár által 1795-ben az udvari kabinet számára készített, "Kabinetski" néven ismert, mintegy 800 darabból álló szervíz (ld. itt), valamint az 1799-ben Nyikolaj Juszupov herceg számára készült Juszupov-készlet (ld. itt), melynek darabjait ugyancsak antik romokat ábrázoló vedutákkal díszítették (mindkét készlet a szentpétervári Orosz Múzeum gyűjteményében).

Hasonló étkészletet kaptak nászajándékba Alexandra Pavlovna húgai is: Jelena Pavlovna (1784–1803) 1799-ben Frigyes Lajos mecklenburgi herceggel (ld. itt), Jekatyerina Pavlovna (1788–1819) 1816-ban Vilmos württembergi herceggel (ld. itt), valamint Marija Pavlovna (1786–1859) 1804-ben Károly Frigyes szász herceggel kötött házassága alkalmából (ld. itt).

Az Alexandra Pavlovna-étkészlet darabjainak többsége 1875-ben József nádor fia, Habsburg József főherceg (1833–1905) ajándékaként került az Iparművészeti Múzeumba, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárából átvett és az 1940-es évek végén az alcsúti kastélyból beszállított további tárgyakkal egészült ki az együttes.