Levesestál fedéllel és alátéttel - Az agrigentói Junó és Héraklész-szentély látképével (Alexandra Pavlovna étkészletének része)

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 4044.a-c
Gyár / műhely: Cári porcelánmanufaktúra (Szentpétervár)
Készítés ideje:
1796 - 1800
1790 - 1796
Készítés helye: Szentpétervár
Jelzés: alján máz alatti kékkel cirill E ( a szentpétervári
porcelánmanufaktúra jegye Nagy Katalin /Jekatyerina/
cárnő idejéből )
Anyag: porcelán
Technika: aranyozott; máz felett színesen festett; öntött
Méretek:
magasság: 36 cm
hosszúság: 39,5 cm
szélesség: 27,6 cm

A levesestál egy több mint 60 darabból álló étkészlethez tartozik, amely Habsburg József Antal főherceg (1776–1846) – ismertebb nevén József nádor – első felesége, Alexandra Pavlovna (1783–1801) nagyhercegnő – I. Pál orosz cár (1754–1801) leánya – kelengyéjének részét képezte. Az étkészlet minden bizonnyal 1800 feburárjában került Magyarországra, amikor a hercegnő beköltözött a nádori rezidenciaként szolgáló budai királyi palotába.

Az étkészlet – valamint az ahhoz tartozó, asztaldíszként szolgáló négy biszkvit szobor (ld. itt) – az 1744-ben Erzsébet cárnő (1709–1762) pártfogásával alapított szentpétervári Cári Porcelánmanufaktúrában készült. A változatos formájú tálalóedények – a talapzaton álló levesestál, a pecsenyék, mártások, köretek, pástétomok, fűszerek, eszenciák, gyümölcsök, csemegék tálalására szolgáló, poharak hűtésére, italok keverésére használt edények – mindegyike ritkaság. A pétervári porcelángyár ugyanis elsősorban az uralkodó és családja számára dolgozott, azaz a manufaktúra termékei elsősorban a cári udvar reprezentációját szolgáltáták, s csak ritkán kerültek külföldre ajándékként, így Európában csak kevés gyűjtemény büszkélkedhet a budapesti étkészlethet hasonló darabokkal.

A klasszicista stílusú készlet díszítése mértékletes. Az edények peremén a formai tagolást követő sávokat rózsákból álló mustra tölti ki, amely arany-alapú színes festéssel készült. A finoman mintázott plasztikus edényfogók – maszkok, articsókák – aranyozottak. A tálak, tányérok tükrében, illetve az edények oldalán gyöngysoros keretben az ókori Itália épületeit, romjait ábrázoló, színesen festett képecskék láthatók. A veduták részben Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) 1756-ban készült, Antichita Romane címmel kiadott metszetsorozata, részben más, hasonló metszetalbumok nyomán készültek. Az edények alján francia nyelvű feliratok is megnevezik a vedutákon ábrázolt épületeket így például a levesestál alján a Restes du Temple de Junon Lucine / Restes du Temple d'Hercule felirat olvasható, azaz a tál két oldalán látható veduták a szicíliai Agrigentóban álló Junó és Héraklész-szentélyt ábrázolják, egy 1786-ban Nápolyban kiadott metszetalbum nyomán (ld itt).

Az Alexandra-készlet közeli analógiája a Cári Porcelángyár által 1795-ben az udvari kabinet számára készített, "Kabinetski" néven ismert, mintegy 800 darabból álló szervíz (ld. itt), valamint az 1799-ben Nyikolaj Juszupov herceg számára készült Juszupov-készlet (ld. itt), melynek darabjait ugyancsak antik romokat ábrázoló vedutákkal díszítették (mindkét készlet a szentpétervári Orosz Múzeum gyűjteményében).

Hasonló étkészletet kaptak nászajándékba Alexandra Pavlovna húgai is: Jelena Pavlovna (1784–1803) 1799-ben Frigyes Lajos mecklenburgi herceggel (ld. itt), Jekatyerina Pavlovna (1788–1819) 1816-ban Vilmos württembergi herceggel (ld. itt), valamint Marija Pavlovna (1786–1859) 1804-ben Károly Frigyes szász herceggel kötött házassága alkalmából (ld. itt).

Az Alexandra Pavlovna-étkészlet darabjainak többsége 1875-ben József nádor fia, Habsburg József főherceg (1833–1905) ajándékaként került az Iparművészeti Múzeumba, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárából átvett és az 1940-es évek végén az alcsúti kastélyból beszállított további tárgyakkal egészült ki az együttes.

Irodalom

  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 96/B. (Balla Gabriella)
  • Szerk.: Pataki Judit: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum alapítása 1872. Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 1.A.
  • szerző: Dr. Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000. - Nr. 36.
  • Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - kerámia 36/b.
  • Szerk.: Szvoboda Dománszky Gabriella: Alexandra Pavlovna étkészletének részei. József nádor (1776-1847) Pest-Budán. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1997. - 91-95:92. (Balla Gabriella)
  • Dmitrievna Agarkova Galina: Lomonosov Porcelain Manufacture St. Petersburg, 1744-1994. Lomonosov Porcelain Manufacture, Saint Petersburg, 1994. - 21, 29.
  • Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 1.125.7. (Katona Imre)
  • Szerk.: Mravik László: Pulszky Károly szerepe az Iparművészeti Múzeum megalakulásában. Pulszky Károly emlékének. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 750. (Darkó Jenő)
  • Fülep Lajos: Az Iparművészeti Múzeum orosz porcelánjai. Művészettörténeti Értesítő, 2. (1953). Akadémiai Kiadó, Budapet, 1953. - 78-90.