Mente - valószínűleg Esterházy László ruhatárából

Szabásmódja az Esterházy-gyűjtemény zöld, sípujjú bársonymentéjével megegyező (ltsz.: 52.2369.). Hímzésének kompozíciója az archív fényképeken érvényesül leginkább, jól látható a tökéletes mestermunka, a gondos kidolgozás, ahogyan a ruhadarab megfelelő részeihez léptékben, motívumban a megfelelőt kiválasztották. A mente elején, alján, ujjának szegélyén fektetett téglalapba komponált szimmetrikus virágbokor ismétlődik: ezüsttel keretelt hétlevelű arany palmettából, levelektől övezett gránátalma nő ki mindkét oldalán fölfelé, csigavonalban hajló száron, váltakozó arany-ezüst szirmú tulipán a lefelé hajló szárakon írisz nyílik. Két elejének sarokmotívuma nagyobb léptékű, négyzetbe komponált.

Diagonális szárra fűzött szimmetrikus mustrája: szívből kinövő virágbokor, kétoldalt, hajló, levelektől kísért ötszirmú palmetta, illetve, mindkét oldalon kihajtó, leveles tulipántövek, középen nyitott gránátalma. Oldalának hasítéka fölé csúcsára állított négyszögbe komponálták a középtengely motívumait, a palmetta aljából, kétoldalt, hajló S alakú száron tulipánok nyílnak.

Nyakát és a zsebnyílást kisebb léptékű tulipánfejek és palmettaszirmok sora szegélyezi. A szegélyeket és szabásvonalakat aranyozott ezüstfonalból szövött zsinór kontúrozza. Három, zöld, golyóformájú jáspis gombbal, ellentétes oldalon aranyfonalból kötött makkos végű hurokkal záródik. A mente hímzése valódi mestermű. Éppen ezért gondoljuk, hogy a minden átgondolást mellőzve rávarrt gombok és hurkok utólagosan kerültek a ruhadarabra. Amennyiben elfogadjuk a feltételezést, hogy a gombolás másodlagos, a mente a szabás és a díszítés stílusának megfelelően az 1640-es években készülhetett, így egykori tulajdonosa a Vezekénynél hősi halált halt Esterházy László lehetett.