Leltári szám: 7707
Készítés ideje:
1633
17. SZÁZAD
Készítés helye: Felső-Magyarország
Anyag: selyemszövet
Technika: fémszállal hímzett; selyemszállal hímzett
Méretek:
hosszúság: 60 cm
szélesség: 66 cm
hosszúság: 120 cm
szélesség: 73 cm

A hegedű formára szabott miseruhát három darabból állítot&shy ták össze. Elő- és hátoldala középső sávjának alapszövete vörös selyem, két szélső sávja szürkéskék, skófiummal lanszí&shy rozott selyemből készült.Vörös selyem betétjének egymás fölött kétszer ismétlődő mintáját középső egyenes szárból szimmetrikusan kétfelé ágazó kecses, csigás indákon gránát&shy almák, szegfűk, rozetták, gyöngyvirágok és karéjos levelekből álló díszítés alkotja, az előoldal betétjének hímzése ezzel megegyezik. A két oldalmezőn, a miseruha elején és hátán egyaránt azonos elrendezésű, elszórt virágszálak: tulipán, szegfű, gránátalma.

A miseruha hátlapjának alján A C A betűk és 1633-as évszám. Készítési helye és egykori megrendelője nem ismert, de stíluspárhuzamok alapján a Felvidékhez köthető.

A miseruha hímzésének rajzolata és kivitelezése egyaránt kiemelkedő kvalitású. A hímzett ornamentika itáliai, török és magyar motívumok ötvözete. Figyelemre méltó példa az idegenből adaptált motívumok magyaros ízlésű összeválogatására a miseruha hátulsó oldalának egy hímzésrészlete, melyen a váltakozó színű szirmokból álló török szegfű egy itáliai típusú, ún. "olaszkorsóba" állítva látható.

A miseruha 1892-ben Wohl Ignác régiségkereskedő útján került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe, s rövidesen az "úrihímzés" iskolapéldájává vált: motívumainak felhasználásával készült az a Hollósy Mária tervei nyomán készült, a cifferi háziipari egylet által kivitelezett miseruha, amelyet jelenleg a Mátyás-templom gyűjteménye őriz. (Ld.: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Szerk. Fejős Zoltán. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2006, Nr. 421.)

Irodalom

  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 58. (Nyolczas Erika)
  • Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. IV-15 (Semsey Réka)
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 187.
  • Csernyánszky Mária: Magyar úrihímzésű miseruháink. Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordulójára. Franklin Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1942. - 139-151:143.
  • előszó: Dr. Végh Gyula: Régi egyházművészet országos kiállítása. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1930. - 118.
  • Divald Kornél: A magyar iparművészet története. Budapest, 1929. - 34. kép
  • Csermelyi Sándor: Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1918. - Nr. 1.
  • Szerk.: Radisics Jenő: Magyar műkincsek. I. Budapest. Műbarátok Köre, Budapest, 1896. - 11. tábla
  • Radisics Jenő: A női iparművészeti kiállítás. Művészi Ipar, 7. (1892). 1892. - 73-96:83.
  • Hungarian art treasures: ninth to seventeenth centuries. Victoria & Albert Museum, London - 216.