Püspöksüveg (mitra) - korallhímzéssel

A püspökök liturgikus fejdísze valószínűleg a 11. század elején jelent meg. Kezdetben az ó- és újszövetséget jelképező kettős csúcsa igen alacsony volt, később fokozatosan magasodott. A különböző szertartások és egyházi ünnepek alkalmával viselt mitrák közül a legdíszesebbeket drágakövekkel, gyöngyökkel és aranylemezekkel ékítették, egyszerűbb volt az aranyfonallal átszőtt és gyöngyökkel díszített változat s végül a selyemből vagy vászonból készült variáns.

Az Esterházy-kincstárból származó mitra díszítése a középső csoportba sorolható, formája a 17. század második felére jellemző. A selyemszövet fő motívuma egy-egy fodros szélű, gránátalmás levélen ülő, palmettaszerű nagy virág. A minta e virág soronkénti, derékszögben elfordított ismétléséből alakult ki. A közöttük lévő szabad felületeket indás, virágos ornamentika tölti ki. A korallhímzés a virágok rajzának belső és külső körvonalát követi. A selyem- és bársonyszövetek motívumainak vagy hímzéseinek korallal való kontúrozása jellegzetesen keleti, közelebbről orosz eredetű díszítőeljárás.

A mitra egykori tulajdonosáról nem ismerünk adatokat, de elképzelhető, hogy gróf Esterházy Imre (1663–1745) esztergomi érsek javai közül került a kincstárba. A mitrát elsőként a fraknói kincstárból 1766-ban Eszterházára szállított tárgyak jegyzéke említi: Ein Alde Bischoff Hauben mit Paerln und Corallen Besötz. (MOL, Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. Rep. 8. fasc. C. Nr. 48/1, 12.)