Monstrancia - talpán a négy evangélista és magyar szentek képmásaival

A talprész karéjos, nyolc cikkelyből áll, melyeken négykaréjos és ovális medalionok váltakoznak az evangélisták, illetve a magyar szentek (Szent István, Szent Erzsébet, Szent László és a glória nélkül ábrázolt Boldog Margit) képmásaival. (Szent László mellképe a győri herma nyomán készült.) A nóduszt hat, gótikus architektúrájú fülke fogja körül, bennük egy-egy férfiszent alakja.

A monstrancia felső része is gótikus architektúrát utánoz. A nóduszból felfelé szélesedő, nyolcszögletű kúpforma emelkedik ki, amely a rubinokkal és gyémántokkal díszített lunulát és az azt védő hengeres üvegburát tartja. Ennek két oldalán három, egymás feletti fülkesorban állnak az apostolok alakjai. A bura felett igen gazdag architektúrájú, hatszögű fülke, benne Mária álló alakja, karján a kisded Jézussal. A fülke feletti, gúla alakú toronysisak zománcdísze zöld-fehér-piros tetőcserepeket utánoz. A sisak csúcsán Kálvária-jelenet, a kereszt két oldalán - minden bizonnyal tévedésből - két férfiszent áll, attribútumaik alapján nem azonosíthatóak, a monstrancián szereplő alakok többségével együtt.

A tárgy alapformája a felkai gótikus monstranciára vezethető vissza (ld. itt), ezt azonban Link Fülöp István sokféle más elemmel is gazdagította.

A monstrancia Nemes Antal (1855-1941) ajándékaként 1932-ben került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe. Nemes Antal 1889-től a Budavári Koronázó Főtemplom káplánja, majd 1898-tól plébánosa volt.

Feltehetően a monstranciához tartozott az a sodronyzománcos díszítésű kehely, melyen ugyancsak a Fecit Stephanus Link Budapestini jelzés olvasható, s a talpperemébe vésett felirat tanúsága szerint 1893-ban a Budavári Főtemplom tulajdonában volt, majd a Sotheby's 2013. június 26-i párizsi aukcióján bukkant fel (ld. itt).