Műtárgyfotó - fedeles kupa Salamon ítéletének és Szeszósztrisz diadalmenetének ábrázolásával Ullmann Andor gyűjteményéből
Leltári szám: | K 27.93 |
---|---|
Alkotó: |
Hahn, Sebestyén (1644 - 1713) Kőszeghy, Elemér (1882 - 1954) / fényképész |
Készítés ideje: |
1940 KÖRÜL
1680 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Budapest; Nagyszeben |
Anyag: | fotópapír |
---|
Az S.H. mesterjeggyel jelzett fedeles kupa Hann Sebestyén nagyszebeni ötvösmester munkája az 1670-es évekből.
A kupa fedelének belső oldalán az 1676-ban nagyszebeni királyíróvá választott Matthias Semriger (1624-1680) címere látható.
A kupa egyik oldalán Salamon ítéletének jelenete, másik oldalán pedig a Palesztinát és Szíriát leigázó egyiptomi uralkodó, Szeszósztrisz (II. Ramszesz) diadalmenetének ábrázolása látható, amint a fáraó diadalkocsiját a legyőzött királyok vontatják. A diadalmenet ábrázolása a szerencse forgandóságának példázataként kapott helyet a kupán: a protestáns exemplum-irodalomban, így a 17 századi Erdélyben is népszerű példázat szerint amint fáraó a legyőzött királyok által vontatott diadalkocsin bevonult Egyiptomba, az egyik király visszatekintett a kocsi kerekére, s hosszan szemlélte azt. Erre a fáraó megkérdezte tőle, mit bámul. A király erre azt felelte: "Azt nézem, hogy szekered kerekének talpa hol fenn van, hol alul." A fáraó megértette a célzást a szerencse forgandóságára, s szabadon engedte a királyokat.
A jelenet ábrázolásához Johann Ludwig Gottfried Historische Chronica oder Beschreibung der fürnehmsten Geschichten (Frankfurt a. M., 1642) című művének Matthäus Merian által metszett illusztrációja szolgált előképül (ld. itt).
Hann Sebestyén több más ötvösművén is párba állítva, mintegy a jó kormányzás és a bölcsesség példázataként ábrázolta Szeszósztrisz diadalmenetét és Salamon ítéletét, így például azon a fedeles kupán is, amelyet a dobokai illetőségű Nagy Lajos állított ki az 1884. évi ötvösműkiállításon, továbbá azon, amelyik a két világháború között Ernst Vilmos gyűjteményében volt, majd 1963-ban egy müncheni műkereskedésben bukkant fel, vagy pedig azon, amely Tószegi (Freund) Richárd gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba (ld. Mihalik 1970, 164., 170-171.)
Az itt bemutatott kupa Schiffer Miksa (1874-1944) budapesti műgyűjtő tulajdonaként szerepelt az Iparművészeti Múzeum 1931. évi Erdély régi művészeti emlékei című kiállításán, majd Ullmann Andor bányaipari vállalkozó tulajdonába került. Ullmann a második világháború során a Magyar Általános Hitelbank páncéltermében helyezte el műgyűjteményét, ahonnan 1945 februárjában szovjet katonatisztek elszállították.
Hann Sebestyén két további, hasonló kialakítású fedeles kupát is készített Matthias Semriger szász királybíró számára: ezek egyikét a nagyszebeni Brukenthal Múzeum őrzi, a másik németországi magángyűjteményben található (ld.: Daniela Damboiu: Breasla aurarilor din Sibiu intre secolele XV-XVII. Sibiu 2008, p. 380., Nr. 229. p. 412., Nr. 5. - ld. itt).
Irodalom
- Szerk.: Mravik László: Sacco di Budapest and Depredation of Hungary, 1938-1949. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998. - Nr. 44094. (téves provenienciával)
- Mihalik Sándor: Der Goldschmied Sebastian Hann. Acta Historiae Artium, 16. (1970). 1970. - 151-197:168.
- Szerk.: Végh Gyula: Erdély régi művészeti emlékeinek kiállítása az Iparművészeti Múzeumban. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1931. - Nr. 79.