Műtárgyfotó - Mars és Venus című falikárpit a budai Sándor-palota ún. gobelin-termében

A kárpit a Francois Boucher kartonjai alapján készült Istenek szerelmei (Amours des Dieux) című sorozat része, amelyből több mint 30 példányt szőttek Beauvais-ban az 1750 körüli években.

Az itt bemutatott, Mars és Venus című kárpit 1752-ben készült herceg Esterházy Pál Antal (1711-1762) tábornagy és felesége, Maria Anna Lunati-Visconti (1713-1782) hercegnő megrendelésére, amint arról kettős címerük is tanúskodik a kárpit felső bordűrjén.

A beuavais-i manufaktúra számadáskönyvei szerint Esterházy Pál Antal négy kárpitot rendelt meg az összesen kilenc darabos sorozatból a három további kárpit témája: Bacchus és Ariadné, Venus Vulcanus műhelyében, Európa elrablása. (Ezeket reprodukálja: Maurice Vaucaire: Les Tapisseries de Beauvais. Sur les cartons de F. Boucher. In: Les Arts, 1902, No. 7, 10-17. - ld. itt).

A herceg feltehetően a bécsi Esterházy-palotában helyezte el a kárpitokat, amelyek halála után, 1768 körül a Magyar Udvari Kancellária bécsi palotájába kerültek, ahol az 1769-es inventárium tanúsága szerint a tanácsterem falain kaptak helyet.

1882-ben, Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején három kárpit a miniszterelnöki rezidenciaként szolgáló budai Sándor-palotába került Bécsből, ahol a fogadóteremben helyezték el azokat (ld. itt). (A negyedik kárpitot 1913 után szállították Bécsből a Sándor-palotába).

1944 telén a négy kárpitot a Sándor-palota egyéb berendezési tárgyaival együtt a Műegyetem pincéjébe menekítették, ahonnan a szovjet csapatok hadizsákmányként elszállították azokat.

A kárpit színvilágáról Zádor István 1928-ban készült festménye alapján alkothatunk fogalmat, amely a Kieselbach Aukciósház 2016. évi tavaszi aukcióján szerepelt 174. sorszámmal (ld. itt).

A kárpit egy másik példányát Leopold Seligmann kölni gyűjteményből közli: Heinrich Göbel: Die Wandteppiche und ihre Manufakturen in Frankreich, Italien, Spanien und Portugal. Teil II, Bd. II. Leipzig 1928, Nr. 235. - ld. itt).