Műtárgyfotó - tálalószekrény magyaros díszítéssel

Az építész Komor Marcell ebédlőberendezésével az Iparművészeti Társulat 1898-as karácsonyi kiállításán bútortervezőként is bemutatkozott. (Az együtteshez tartozó székről és asztalról készült felvételt ld.: FLT 5791.) Társával, Jakab Dezsővel a magyaros szecesszió elkötelezett híve volt, bútorain is Lechner Ödön díszítőmotívumait és formakincsét alkalmazta. A gazdagon faragott pártázattal záródó ebédlőszekrény díszítményei is a magyaros szecesszió mintakincséből származtak: a leveles-indás virágmotívumok az úrihímzések motívumait idézték.

A korabeli kritikus, Diner-Dénes József tetszését nem nyerte el a bútor: megállapítása szerint "a tálaló-szekrény (Kredenz) egész úgynevezett fölépítése, de díszítése is nem egyéb, mint építészeti szerkezetnek és építészeti motívumoknak a butorasztalosságba való átvitele. Komor úr, akinek az Iparművészeti Múzeum palotájának építésében része volt, alkalmazta a palotán fölhasznált jórészt keleti motívumokat. De ugyanaz, ami a középcsarnok és a foyer nagy méreteinél szépen hat, s ott a magyar, tehát egyúttal keleti díszítéssel harmonikusan megfér, bántóan hat, ha a bútor kis területén koncen&shy trálják, sőt ez még rosszabbnak, még célszerűtlenebbnek, teljesen inpraktikusnak is látszik. A szekrény felső záradéka ugy hat, mint valami hatalmas koszorupárkányzat, amely az alatta levő részeket tökéletesen elnyomja. A fönt alkalmazott indiai madárkonzolok pedig, amelyek a múzeum előcsarnokában mint könnyed díszítő csecsebecsék bájosan hatnak, azt az említett hatást még fokozzák..."