Nadrágkötő (gatyamadzag)
| Leltári szám: | 8942 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
18. SZÁZAD 1. FELE
|
| Készítés helye: | Magyarország |
| Anyag: | aranyszínű fémfonal; vászon |
|---|---|
| Technika: | kétoldalas laposöltés; vert csipkével szegett |
| Méretek: |
hosszúság: 172 cm
szélesség: 8,3 cm
|
A régi forrásokban gatyamadzagnak nevezett férfi öveket gyakran díszítették hímzéssel. Formájukban a nadrágkorcba behúzott vagy derékra tekert övek a török ucskurokat követik. A magyar öv hímzése is törökös: az egy tőből eredő, félkörívben hajló virágszárak csúcsán tulipánhoz hasonló virágok nyílnak, a szárakat apró levelek és kacsok díszítik.
A nadrágkötő Szivák Imre (1849-1912) ajándékaként 1886-ban került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe. A családi hagyomány szerint az övet 1725-ben hímezték.
Irodalom
- László Emőke: Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001. - Nr. 188.
